Az elektronikus oktatási „segédkönyv” kezdeményezőjével készült beszélgetés

Az anorexiáról vagy az őssejtekről is olvashatnak a tanárok az oktatási segédletben
A középiskolai biológiatanárok számára jelent támogatást az interneten hamarosan elérhető oktatási segédlet, amely akadémikusok és akadémiai doktorok alkotó munkája által született. Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának kezdeményezése nyomán elkészült naprakész, a középiskolai tankönyvek hiányosságait pótló, folyamatosan frissülő háttéranyag az Akadémia honlapjáról érhető majd el. Az mta.hu erről kérdezte Falus András akadémikust, a kiadvány kezdeményezőjét.

– Az oktatási segédlet egyik célja, hogy közismertté tegye a tudomány legújabb eredményeit a fiatalok számára. Milyen tudományterületekre és mely eredményekbe nyernek betekintést a tanárok és diákjaik?

– Szakács Gergely, az Akadémia Lendület programjának egyik tavalyi nyertese a sejtfalban lévő transzportereket írja le, azokat a pumpához hasonlító sejtrészeket, amelyek jelentős szerepet játszanak a gyógyszerek felszívódásában, és érinti a gyógyszer-mellékhatások kérdését is. A biotechnológiát és a biobankokat bemutató fejezet az ebben a témában 2008-ban életbe lépett törvényt is bemutatja, és rávilágít arra, hogy bár a terület nem kerülheti ki a személyiségi jogi kérdéseket, a biobankok mára a kutatás számára nélkülözhetetlenné váltak. A toxikológia bemutatásakor szó esik az élelmiszer-biztonságról is, arról, hogy a mindennapjainkban jelen lévő élelmiszer-adalékok, a színező- vagy tartósító anyagok milyen hatással vannak a szervezetre. A bizonyítékokon alapuló orvoslás fejezete eligazítást nyújt a tudományok és az áltudományok között. Az endokrinológia fejezet szerzője, Petrusz Péter, aki az Akadémia külső tagja egy valódi újdonságról számol be: az SOS citokinekről, amelyek stressz esetén termelődő anyagok. Az őssejtek kapcsán a segédletből megtanulható, hogy ma már egy felnőtt sejt is visszavihető őssejt állapotba, ami a többi között etikai problémák jelentős csökkentését teszi lehetővé az orvostudomány számára.

– A tananyag a már oktatott témákat is sorra veszi, de új megközelítésben. Melyek ezek?
– Az evolúció folyamatának bemutatása eltér az emberi faj fejlődésének eddigi megközelítéseitől, például az embert kooperatív altruista fajként írja le. Miklósi Ádám és Csányi Vilmos az etológiai fejezetben a legfrissebb tudományos eredményeket is leírja, például azt, hogy az emberszabású majmok igen fejlett nyelvérzékeléssel rendelkeznek, valamint azt, hogy az emberi újszülöttek már nagyon korán különbséget tesznek az arcok között, és a mosolyt is felismerik. A bioetikai fejezet alapkérdéseket vet fel, nemcsak etikaiakat, hanem világnézeti kérdéseket is: az aktív és a passzív eutanázia problémáját, valamint az abortusz kapcsán azt, hogy mikortól tekinthető embernek egy magzat. A vírusokkal foglalkozó egységben Berencsi György a védőoltások fontosságára is rávilágít, az immunológiai fejezet pedig kitér a terhességimmunológiára. A tudományterület egyik világszínvonalú művelője, Szekeres Júlia jóvoltából a középiskolai tanárok betekintést nyerhetnek abba, mit jelent az anya számára immunológiai szempontból az, hogy negyven hétig él a szervezetében egy tőle 50 százalékban idegen magzat. Az ökológia fejezetén belül az éghajlatváltozás témaköréből pedig megtudható, hogy a változások egyik következményeként manapság az állat- és növényvilág gyorsabban módosul, mint ahogy ez több tízezer évvel ezelőtt volt, de a betegségek terjedését is befolyásolja a felmelegedés.
– Az oktatási segédlet sorra veszi például a leggyakoribb betegségeket. Ez eddig hiányzott a tananyagból? Nehéz elhinni.

– Jelenleg a középiskolában nem oktatnak egészségtant, a tanárok pedig arra panaszkodtak, hogy a diákok a betegségek egyszerű definíciójához nem férnek hozzá. A segédanyag ezért egy szószedetet is tartalmaz, amely nemcsak leírja a betegségeket, hanem rendszerezi is azokat, például a genetikai betegségek, az immunrendszer betegségei, az emésztőrendszer betegségei vagy a mozgásszervi betegségek közé sorolja az egyes kórképeket. A diákok így megtudhatják, hogy a test mely része funkcionál rendellenesen akkor, ha valaki refluxos vagy csontritkulásban szenved. Ismeretek szerezhetők a vírusfertőzésekről, például a HIV-vírus által okozott AIDS-ről, a hepatitisről vagy az influenzáról, de a bakteriális eredetű fertőzésekről is, a többi közt az egyes gyulladásokról vagy az emberi történelmet is befolyásoló fertőzésekről, például a tbc-ről vagy a pestisről.

– Hiánypótló a pszichiátriai betegségek bemutatása is. Ezek között miről olvashatnak a diákok?
– Ezekről manapság szinte beszélni sem illik. Épp ezért gondoltuk fontosnak, hogy a depressziót, az anorexiát vagy a bulimiát is bemutassuk.
– A tananyag olyan területeket is érint, amelyekről napjainkban még nincs egyetértés a társadalomban: a genetikailag módosított növények kérdését. A diákok milyen mély ismereteket szereznek erről? Képesek lesznek állást foglalni a kérdésben?
– A GMO fejezetben megfogalmazottak megegyeznek számos tudományos véleménnyel. A tanegység azonban nem egy konkrét álláspontot akar közvetíteni, hanem a hiszterizált vitát kívánja lecsendesíteni valódi érvekkel. A kérdés többször is előkerül a segédletben, az ökológiai veszélyekről, valamint a táplálkozásról szóló fejezetek is érintik.
– „Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” – teszi fel a kérdést Szántay Judit, aki a biológia és a kémia kapcsolatát mutatja be egy fejezetben. A segédlet a fizikai és a biológia összefüggéségére is rávilágít. A diákoknak hallhattak korábban a tantárgyak közötti kapcsolatokról?
– Számos esetben csak didaktikai kérés, hogy a természet jelenségeit biológia-, kémia és fizikaórákra tagoltan mutatjuk be. Az egymás mellett oktatott tananyagok összefüggnek egymással, ezért nem árt kiemelni ezeket a kapcsolódásokat, ami szintén újdonság a segédletben.

forrás: mta.hu