Az oktatási rendszerben lehet a hiba

A fiatalabb nemzedékek oktatása és nevelése hosszú távú befektetés – minden szinten. A jövőbeli szakemberek felkészítése az életre minden idősebb nemzedék számára elsőrangú feladat.

A modern kori oktatást persze már nem lehet összehasonlítani a korábbi történelmi időszakok nevelési és oktatási szokásaival, ugyanakkor a tudományos ismeretek fejlődésével a diákoknak is egyre nagyobb tényanyagot kell elsajátítaniuk. Míg korábban a tudományterületek alig tudtak információkkal szolgálni a világunk jelenségeiről, újabban már minden egyes téren az információk hatalmas áradatával bombázzák az érdeklődőket. Lehetséges, hogy ennek, de az is lehet, hogy más körülményeknek köszönhetően a fiataloknak egyre nehezebb elsajátítania az előírt ismeretanyagot. Az alábbiakban nézzük néhány példát.

Nemrégiben készült egy szociológiai felmérés Oroszországban és az eredmények igazán meglepőek lettek. A 2009-es évet az ENSZ és a UNESCO a Csillagászat évének kiáltotta ki, viszont Oroszországban épp abban az évben törölték el a Csillagászat tantárgyat a középiskolai oktatásból. Az eredményét már a közelmúltban tapasztalni lehetett: a felmérésben résztvevő emberek harmada azt állította, hogy a Nap forog a Föld körül, és nem fordítva, ahogy azt már több száz éve tudjuk… Oroszország egyik hatalmas egyetemi városában, Irkutszkban, ahol több egyetem található, tudományos kutatólaborok működnek, a felmérés olyan eredményeket mutatott, amelyek érvényesek az egész országra nézve. A kérdések első ránézésre egyszerűek: „Mennyi a Föld és a Hold közötti távolság?”, „Miért világít a Nap”, „Mi az a fekete lyuk?”, „Miben különböznek a bolygók és a csillagok?” stb. Csakhogy az egyetemi hallgatók mindössze egyharmada tudott helyesen válaszolni a kérdésekre. További egyharmaduk nem tudta a választ, a többiek pedig mindenféle sületlenséget hordtak össze, félremagyaráztak minden információt.

Egyes esetekben a felmérésben nem is az volt a gond, hogy a hallgatók nem tudták a megfelelő válaszokat, hanem az, hogy értelmetlen dolgokat állítottak. Például a Föld és a Hold közötti távolságot egyesek 600 kilométerben állapították meg (valójában 380 000 kilométer). Ez azt mutatja, hogy azok a fiatalok, akik diplomát szeretnének szerezni, még csak fel sem fogják a körülöttük lévő világ történéseit. Minek köszönhető mindez? Félretéve a nevelési közeg alapvető tereit, úgymint a család, iskola, meg kell említenünk Hollywood szerepét. Egy-egy fantasztikus akciófilm eseményei sokkal jobban megrögzülnek a fiatalok emlékezetében, mint a tankönyvek szövegrészletei. Ezek után már nem is annyira meglepő, hogy a „Milyen égitesteken járt már az ember?” kérdésre sokan a Marsot, a Vénuszt, sőt még a Neptunuszt is bejelölték. Sokan abban is kételkedtek, hogy az emberek egyáltalán elhagyták volna a Föld bolygót („Ember a Holdon? Mik vannak!?”)

A legtöbb hibás választ a „Miért változnak az évszakok a Földön?” kérdés eredményezte. A megkérdezett hallgatók 70 százaléka rossz választ adott, voltak, akik a Nap és Föld közötti távolság változásával magyarázták, de egyesek a globális felmelegedés következményét látták a jelenségben… Összegzésként a felmérésből kiderült, hogy a csillagászati tudományos ismeretek valahol a XVII-XIX. századi színvonalnak felelnek meg. Emlékeztetőül, a felmérést nem középiskolákban, hanem felsőoktatási intézményekben végezték!

Az ehhez hasonló felméréseket az Európai Unióban is elvégezték és kiderült: az ottani fiataloknak csak valamivel kevesebb százaléka szerepelt jobban oroszországi kollégáikhoz képest. Az a kérdés, amely a Nap Föld körüli forgásáról szól, az EU-ban is komoly problémát okozott a diplomázás előtt álló korosztálynak…

 Forrás: Kárpátinfo.net