Az új ukrán oktatási törvény kapcsán tartott nemzetpolitikai szemináriumot a Fidelitas

Szerző: | 2017.09.17., 19:22 | Oktatás

Az új oktatási törvény ellen tiltakozva tartott nemzetpolitikai szemináriumot a Fidesz ifjúsági szervezeteként működő Fidelitas Budapesten szeptember 15–16-án.

A Fidelitas péntek este a törvény ellen fáklyás tüntetést szervezett Ukrajna budapesti nagykövetségének épületénél.

A nemzetpolitikai szemináriumon a kárpátaljai magyar nyelvi/nyelvű oktatás helyzetéről tartott előadást dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, megyei képviselő. A rektor asszony kiemelte az USZSZK és a független Ukrajna alkotmányának azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek jogairól szólnak. Ezt követően felvázolta a magyar nyelvi oktatás helyzetét a rendszerváltástól napjainkig. Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljaiak számára a 72-es beadvány óta kisebb-nagyobb megszakításokkal garantált volt a magyar nyelven történő felvételizés. 1997-ben elfogadták a kisebbségek oktatási koncepcióját, mely által az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket nem integrálni akarták, hanem asszimilálni. 2001-ben megszületett az oktatás Nemzeti Doktrínája. 2004-ben bekövetkezett a narancsos forradalom. Ezt követően csatlakozott az ország a bolognai rendszerhez. 2007-ben megszűnt a 72-es beadvány óta bevezetett magyar nyelvű felvételi, ugyanis ekkor lépett életbe a külső független tesztelés ukrán nyelvből és irodalomból. Ennek következtében a magyar iskolákban érettségizetteknek csupán 30-40 százaléka felvételizhet ukrajnai felsőoktatási intézményekbe. Az elmúlt tanévben minden érettségizőnek kötelező volt az ukrán nyelv és irodalom független tesztvizsga. Láthatóvá vált, hogy a 46 milliós Ukrajnában mindössze kétszázezer érettségiző volt. A 10 milliós Magyarországon 110 ezren érettségiztek. Ebből is kiolvasható, hogy az Ukrajnában élő fiatalok már az érettségi megszerzése előtt külföldön próbálnak szerencsét. A kisebbségi szervezetek, intézmények, média, alapítványi iskola, főiskola soha nem kapott ukrajnai állami támogatást, de előírják, mit kell ukránul tartaniuk. Előadása végén kiemelte Ukrajna kisebbségpolitikai irányelveinek lényegét: „Deklarálják az európai oktatási térséghez történő felzárkózást, az esélyegyenlőség megteremtését minden állampolgár számára, az oktatás demokratizálását és liberalizálását. Az ukrán nemzetállam építése ugyanilyen hangsúlyt kap, amelynek alappillére az ukrán mentalitás és kultúra erősítése az oktatás minden szintjén, minden állampolgár számára.”

Ezt követően dr. Zsigmond Barna Pál, Újpest alpolgármestere a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról, szavazati jogáról és a 2018-as választásokról osztotta meg gondolatait.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az ukrán oktatási törvény és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium megszüntetésének kapcsán felhívta a jelenlévő ifjúsági szervezetek képviselőinek figyelmét, hogy ilyen esetekben egymást és a minisztériumokat tájékoztatva fogjanak össze, és közösen lépjenek fel. Az ukrajnai oktatási törvény kapcsán kiemelte, hogy kutatások kimutatták, nem boldogulnak jobban azok a nemzeti kisebbségi fiatalok, akik többségi iskolákba járnak.

Az előadások után a Fidelitas kezdeményezésére az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This