Főiskolánk tajvani szemmel

Kang-Tsung Chang, a Kainan Egyetem professzora tette tiszteletét január 16-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

Aki először jár Ukrajnában, azt már a határátkelésénél meglepetések érik a néha bonyolultnak tűnő és hosszúra nyúló ellenőrzések miatt. Ez volt az első élménye a Tajvanról érkező professzornak is, aki vidékünkre látogatott. Természetesen nem a határátlépés érdekelte, hanem annál inkább az itteni körülményekre, oktatásra, gazdaságra, a határon túli magyarságra és egyáltalán Ukrajnára, mint szovjet utódállamra volt kíváncsi.
Egy kötetlen beszélgetés alkalmával, mely a főiskola Földtudományi Tanszékén zajlott, számos érdekes információt tudhattunk meg Tajvanról, az ottani gazdasági, kulturális és nem utolsó sorban politikai helyzetről.
A professzor jelenlegi látogatásának célja egyszerűen a tájékozódás volt. „Többször jártam már Európában, főként a nyugati részén. Először vagyok Ukrajnában, és nagyon szeretem volna tudni, milyen ország ez. Érdekes, hogy itt is élnek magyarok, Magyarország határain túl.” – mondta Kang-Tsung Chang, más néven Karl Chang. „A Kainan Egyetem képviseletében vagyok jelen. Szeretném megismerni a főiskolát, és felmérni, hogy milyen együttműködései lehetőségeket rejt az intézmény. Ez volt látogatásom második célja.”
tajvan00Ennek érdekében a professzor egy rövid megbeszélést tartott Orosz Ildikóval, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonyával. A beszélgetés során érdeklődött az intézményről, annak működéséről, valamint a helyi felsőoktatás helyzetéről, különös tekintettel az itteni magyar kisebbségekre.
A látogatás szempontjairól kérdezve Chang professzor elmondta: „Személy szerint nincs különösebb elvárásom. Nem tudtam, mire számíthatok. Hiszen minden ország más és más. Ugyanígy minden intézménynek megvan a maga varázsa. Egyáltalán nem vagyok csalódott vagy elégedett. Egyszerűen ismerkedem. A Kainan Egyetemnek többek között Magyarországon is van néhány testvériskolája. A hallgatók részéről azonban sokan nem ismerik az országot. Így már egy nagy előrelépés az egyetemek részéről, ha megismertetik egy adott ország kultúráját. Jelentős haladásnak számít, ha beszélünk vagy beszélnek Ukrajnáról, és az itteni felsőoktatásról. Ugyanez fordítva is működik. Itt sem ismeri mindenki részletekbe menően Tajvant”.
A beszélgetés során, mely a tanszék tanárai és a professzor között zajlott, rengeteg információ hangzott el Tajvan kultúrájáról, gazdaságáról, a helyiek identitásáról és elveiről, valamint a politikai helyzetről.
Szó esett Tajpejről, amely a Kínai Köztársaság de facto fővárosa Tajvanon, és amely a gazdaság és kereskedelem szempontjából fontos szerepet tölt be. Az oktatásról elhangzottakból kiderült, hogy a kötelező iskolázás után a diákok nagy része folytatja tanulmányait a felsőoktatási intézményekben. Tajvanon számos főiskola és egyetem működik, emellett több képzési, így doktori program is.
A professzor a tanszék előadóinak kérdésére elmondta, hogy Tajvanon négy nagy népcsoport van. A legnagyobb a tajvani, amely a lakosság háromnegyedét teszi ki. A második csoport a hakkák, akik eredetileg Kínából jöttek egykor, és a han kínai népcsoporthoz tartoznak. Nevük jelentése „vendég nép” vagy „vendég család”. A harmadik népcsoportot a szárazföldi kínaiak, a negyediket pedig az őslakosok alkotják.
„Etnikailag kínaiak vagyunk, de a kultúránk eltér – vallja a professzor. Ugyanazt az írott nyelvet használjuk, kínai mandarint, de a beszélt nyelv merőben más. Létezik egyfajta tajvani nyelvjárás. A hakkák pedig a hakka nyelvet beszélik. Ugyanakkor Kína és Tajvan között intenzív gazdasági kapcsolat van. Kínában például rengeteg tajvani üzlet, cég működik, főként Kína délkeleti részén.”
Mikor a kárpátaljai benyomásairól kérdeztem, rövid és tömör választ kaptam: „Nagyon más, mint Tajvan. Szerettem volna látni az eltéréseket a volt szovjet tagállamok és Kína között. És rájöttem, hogy a kettő nagyban különbözik”.
Azt, hogy Kang-Tsung Chang eljutott Kárpátaljára, a Rákóczi-főiskolára, Karácsonyi Dávidnak, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatócsoportja tagjának köszönhető, aki már korábban is jó kapcsolatot ápolt a főiskola Földtudományi Tanszékével. Ő volt az, aki felhívta a professzor figyelmét a határon túli magyarokra, Kárpátaljára és a helyi magyar felsőoktatási intézményre. „Fontos küldetés, hogy minél többen tudjanak a főiskoláról, a helyi magyarságról” – vallja Karácsonyi Dávid.
Reméljük, hogy a keleti kultúrából érkező professzor élményekkel és pozitív benyomásokkal telítve tér vissza hazájába, ahol majd jó hírét kelti maroknyi magyarságunknak, s Kárpátaljának.
Gál Adél
Kárpátalja.ma