Hatodik alkalommal kezdődtek Kárpátalja-szerte magyar mint idegen nyelv tanfolyamok

Szerző: | 2020.03.03., 13:35 | Oktatás

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a 2002/2003-as tanévtől kezdődően minden évben meghirdeti nyelvtanfolyamait angol, német, francia, ukrán, orosz, magyar nyelvből kezdő és haladó szinten. A tanfolyamokon minden évben több száz jelentkező vesz részt, többségük az utóbbi években a magyar mint idegen nyelvet választja. Ezért fontosnak tartottuk, hogy magyar nyelvtanfolyamokat indítsunk Kárpátalja-szerte olyan településeken, ahol erre igény van.

Kárpátalján a nem magyar anyanyelvűek, azaz az orosz és ukrán anyanyelvűek körében válik egyre inkább népszerűbbé a magyar nyelv elsajátításának szándéka, így növekvő tendenciát mutat a magyar tanfolyamokra való beiratkozottak száma.

A helyi magyar közösségnek nagy szüksége van olyan köztisztviselőkre is, akik magyar nyelven is segítenék a hivatali eljárásokat. A munkaerőpiacon való boldoguláshoz is nagyban hozzájárul a nyelvismeret, továbbá hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez és egy régió, de az ország versenyképességének növekedéséhez is. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy vidékünkön fellendülőben van a turizmus és egyre több család falusi vendéglátásból él meg, amelynek működtetéséhez szintén szükség van nyelvismeretre. A legalább egy idegen nyelv ismeretét napjainkban nem csupán a diploma követeli meg, hanem elengedhetetlen a karrierhez, az életben való sikerességhez.

Ebből a megfontolásból a magyar mint idegen nyelv tanfolyamok megvalósítását 2016 márciusa óta Kárpátalja számos településén végezzük igény szerint. Eddig 13 járásban, 74 településen valósultak meg tanfolyamok: 2 064 fő 140 csoport, csoportonként 120 óra, 71 oktató. Azok a hallgatók (1 136 fő), akik legalább 60 százalékban teljesítették a 3 írásbeli dolgozat követelményeit, valamint sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tettek, a főiskola által kiadott kétnyelvű (ukrán-magyar) tanúsítványt kaptak, melyet 2016. december 10-én ünnepélyes keretek között vehettek át.

A magyar nyelvtanfolyamok második felhívására 2016. október 17. és november 17. között lehetett jelentkezni. A lehetőséggel 3 549-en éltek, valamint 56-an a Kárpátokon túlról. A legfiatalabb jelentkező 6, a legidősebb 81 éves volt. A képzés 78 órában, 226 csoportban, 117 tanár bevonásával valósult meg. A 3 605 főből 3 197 fő döntött úgy, hogy folytatni kívánja a képzést, így számukra lehetőség nyílt a magyar nyelvtanfolyamok A2-es szintű teljesítéséhez szükséges plusz 42 óra megtartására, amely 2017. április és június között valósult meg 43 településen. 2 287 fő tett sikeres záróvizsgát és kapott tanúsítványt ünnepélyes keretek között.

2017 áprilisában harmadik alkalommal kerültek meghirdetésre a tanfolyamok. 2017. július 1. és december 16. között 4 169 fő sajátíthatta el a magyar nyelvet, összesen 239 csoportban, 156 csoportban A1-es szinten (2 656 fő), 83 csoportban A2-es szinten (1 449 fő). Őket 104 szakképzett tanár oktatta. Az ünnepélyes záró alkalmon 2 503 fő vehetett át tanúsítványt. A tanfolyamok 12 járásban, 45 településen valósultak meg, csoportonként 120 órában.

  1. alkalommal 3 997 fő nyújtotta be kérelmét, 11 járás 41 településéről, akik 209 csoportban 87 oktatóval kezdték meg a foglalkozásokat. Közülük 2 611 fő kezdő, 1 386 fő haladó csoportban. A legtöbben az Ungvári (1 308 fő), Nagyszőlősi (911 fő), Munkácsi (699 fő) járásban kezdték el a foglalkozásokat. 116 csoportban A1-es szinten, 74 csoportban A2-és szinten tanultak, valamint 19 csoport lett gyerekek számára kialakítva.
  2. június 1-től indult egy úgynevezett intenzív 100 órás, B1 nyelvtudási szintre való felkészítő tanfolyam, amelyen azok a diákok vettek részt, akik februártól elkezdték a foglalkozásokat, azonban magasabb nyelvismereti szintre szerettek volna szert tenni. 1 305 fő élt ezzel a lehetőséggel, akik (a Nagyszőlősi járásból 406, a Munkácsi járásból 326, az Ungvári járásból 315 fő) 85 csoportban (72 felnőtt- és 13 gyermekcsoportban), 9 járásban, 23 településen, 29 helyszínen, 48 oktató bevonásával sajátíthatták el a nyelvet.

A sikeres záró szóbeli és írásbeli vizsgákat követően összesen 2 344 fő vehetett át kétnyelvű (ukrán-magyar) tanúsítványt.

2018 őszén, 5. alkalommal, is 3 005 fő nyújtotta be jelentkezését. Közülük 1 565 fő először jelentkezett a tanfolyamra, 1 440 fő pedig már korábban is részt vett azok valamelyikén. 74 szakképzett tanár bevonásával 196 csoport lett kialakítva. 105 csoportban kezdő, 91-ben haladó szinten sajátíthatták el a magyar nyelvet. Ebből 28 csoportban (20 kezdő, 8 haladó) gyerekek tanultak, összesen 566 fő. Kárpátalján 12 járásban, 36 településen, 42 helyszínen indult tanfolyam. Kárpátalján kívül Kijevben 1 és Ivano-Frankivszkban indult 3 csoport.

2019 márciusában a Munkácsi Sportakadémia vezetősége kérelemmel fordult a Főiskola rektorához, hogy sportolóik számára biztosítsa a magyar nyelv tanulásának lehetőségét. Így 105 fő számára 8 csoportban Munkácson és Dercenben is elindultak a képzések.

Kárpátalján kívül 2019. január és október között Kijevben 1 és Ivano-Frankivszkban 3 csoport indult. Kárpátalján 10 járásban (Beregszászi, Huszti, Szőlősi, Técsői, Szolyvai, Ilosvai, Munkácsi, Ungvári, Rahói, Perecsenyi) valósult meg a képzés. Összesen 37 településen, 49 helyszínen (voltak olyan települések, ahol egy helyszínen nem fért el több száz ember), 77 oktatóval zajlottak a foglalkozások, csoportonként 160 órában. Összesen 206 csoport lett kialakítva (115 kezdő, 91 haladó) 3 110 tanulóval, 35 csoportban (27 kezdő, 8 haladó) gyerekek tanultak, akik 663-an voltak. A legfiatalabb tanuló 5, a legidősebb 82 éves volt. A legtöbben az Ungvári járásból jelentkeztek, összesen 1 126 fő, ebből Ungvár városából 1 064 fő.

A tanfolyamon részt vevők számára 2019 nyarán lehetőséget biztosítottunk nyelvismereti szintfelmérésen való részvételre. Ezzel a lehetőséggel 108 fő élt. Ők mindannyian sikeres szóbeli vizsgát tettek, így a szintfelmérés követelményeit 13 fő A1, 46 fő A2, 44 fő B1, 5 fő B2 szinten teljesítette. A sikeres vizsgákat követően 1 732 fő vehette át a tanfolyam elvégzését bizonyító kétnyelvű tanúsítványt.

  1. alkalommal 3 138 fővel zajlottak a foglalkozások 228 csoportban, 12 járásban, 35 településen, 44 helyszínen, 75 oktatóval, csoportonként 120 órában. A tanulni vágyók között 2 068 fő kezdő, 1 070 haladó szintű nyelvtanuló van, közülük 1 067 gyermek, 2 071 fő felnőtt. A legtöbben 2020-ban is Ungvár városából jelentkeztek, összesen 1 116-an. Kárpátalján kívül Kijevben indult egy A2-es szintű csoport. A beiratkozottak között a legfiatalabb tanuló 5, a legidősebb 78 éves.

Vannak települések, ahol a magas létszám miatt több helyszínen is megvalósulnak a foglalkozások.

  1. március és 2020. október között az alábbiak szerint alakultak a magyar tanfolyamokra jelentkezettek számadatai:
Turnus A megvalósítás dátuma Jelentkezettek száma Tanúsítványra jogosultak száma Óraszám
1. 2016. május 7. – 2016. december 10. 2 064 1 136 120
2. 2016. december 1. – 2017. április 30. 3 605 3 197 78
  2017. április – június (A rendszerben lévők számára lett felajánlva, azaz nem új jelentkezőknek lett meghirdetve) 3 197 2 287 42
3. 2017. július 1. – december 16. 4 169 2 503 120
4. 2018. február 3. – október 20. 3 997

 

2 344 (ebből 920 fő 220 órát teljesített)

120
2018. június 1. – október 20. (A rendszerben lévők számára lett felajánlva, azaz nem új jelentkezők számára lett meghirdetve.) 1 305 100
5. 2019. január 19.  – október 20. 3 110 1 732 160
6. 2020. február 29. –október 29. 3 138 a szóbeli, írásbeli vizsgákra 2020 októberében kerül sor. 120
  Összesen

24 585

 

13 199  

Szakmájuk szerint a jelentkezettek között voltak közgazdászok, könyvelők, orvosok, jogászok, tanárok, iskolás tanulók, egyetemi hallgatók, mérnökök, magánvállalkozók stb.

A foglalkozások kiscsoportokban, főként pénteken és szombaton zajlanak, de vannak helyszínek, ahol hétköznap is, leggyakrabban heti 4-6 órában.

A tanfolyamokon oktatott programban jelentős szerepet kap a kommunikáció, a beszédértés, a szövegértés és a szövegalkotás. A szókincsnek, a grammatikának az alapos ismerete lehetővé teszi a különböző szövegek olvasását, megértését, elsajátítását. A tantervben és tananyagban a legfontosabb nyelvtani ismeretek, szókincsbővítés, kifejezések, mondattani ismeretek képezik a tananyag gerincét, mely a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva kerül feldolgozásra.

A tanfolyamok munkájában 2016-2020 között összesen 160 oktató vett részt. Közülük nem mindenki magyarnyelv-szakos tanár, de legtöbbjüknek van felsőfokú diplomája és valamennyien rendelkeznek magyar és ukrán nyelvismerettel.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán és az Ungvári Nemzeti Egyetemen van filológia tanszék, magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusképzés folyik. Azonban a végzettek száma kevés ahhoz, hogy az igényeket kielégítse. Mindemellett a magyar idegen nyelvként való tanításához más módszertanra van szükség, hiszen nem anyanyelvi beszélőkkel kell megértetni a magyar nyelv szabályait, kultúráját stb. Nem oktathatjuk anyanyelvi módszerekkel idegen nyelvként a magyart. Ezért volt nagyon fontos és hasznos, hogy 2016-ban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola és a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködést kötött, és elindulhatott a professzionális magyar, mint idegen nyelv oktatók képzése. A kétféléves képzés során az anyaországból érkező oktatók többek között a Magyarországon jól bevált módszereket oktatják, ismertetik a legújabb tankönyveket, oktatási segédanyagokat, majd a második félévben gyakorlatra is sor kerül Magyarországon. 2017-től pedig már a Főiskolán tanuló magyar filológusok is tanulják A magyar mint idegen nyelv tantárgyat.

Fontos, hogy a magyart idegen nyelvként oktató pedagógusok a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia magyar, mint idegen nyelv szakirányú továbbképzésén számos új módszerrel, irányvonallal, különböző szemléletekkel és kölcsönös tapasztalatcserével, tananyag- és feladattípussal gazdagodhatnak.

A tanfolyamok alatt, melyek általában minden év január vége és november eleje között zajlanak, helyszíni szemlék valósulnak meg. Ezek során érdeklődünk a tanulók elégedettségéről, az oktatás során felmerülő problémákról, illetve tájékozódunk az oktatás során megválogatott módszerekről, tananyagról. Fontos, hogy minden csoportban mind a négy alapkészség fejlesztésére hangsúlyt fektetnek a kollégák, de főként a szókincsfejlesztésre és a beszédkészség fejlesztésére törekednek, hiszen a tanfolyamok célja a kommunikációra való felkészítés, mindemellett a tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a beszédkészség, beszédértés elsajátítása a legnehezebb. Sokszor a nyelvtanulók saját maguk is azon panaszkodnak, hogy értik ugyan, amit mondanak nekik, de nem tudnak rá válaszolni.

Az oktatók különböző feladattípusokat alkalmaznak, mint például a szituációs helyzetek, a hiányos szöveg bepótlása, igaz/hamis feladat, a kérdés-felelet, a párbeszédek, a hanganyagokhoz kapcsolódó szövegpótlási feladatok, szótármunka, azokon a helyszíneken, ahol ezt az oktatási intézmény eszköztára lehetővé teszi videók és kisfilmek használata stb. A gyermekcsoportokban gyakran alkalmaznak nyelvi játékokat, dalokat, meséket, mondókákat és nyelvtörőket, főleg a legkisebbeknél, a tanfolyamok kezdetén, a ráhangolódás szakaszában, hiszen ők még az új környezet és ismeretlen tanár miatt izgulnak. A jövőben tervezzük, hogy a hanganyagokhoz, kisfilmek vetítéséhez technikai segítséget nyújtunk az oktatóknak minden helyszínen, hiszen ez eddig csak a beregszászi központban valósult meg, más helyeken az oktatók saját technikai felszerelésüket használják: okos telefon, laptop, CD-lejátszó, stb. A Rákóczi-főiskolán minden technikai feltétel adott az oktatáshoz, így gyakran használják az oktatók a projektort és interaktív táblát.

A magyar nyelvű tévéműsorok, rádióműsorok, újságok/folyóiratok, az internet, a kézikönyvek és szótárak is segítenek az oktatásban. Az oktatók általában több segédeszközt alkalmaznak a tanítás során. Valamennyi kolléga fontosnak tartja tudatosítani a tanulókban, hogy heti 4-6 órában nem fognak megtanulni magyarul, ha naponta nem foglalkoznak a célnyelvvel, azaz legalább a házi feladat elkészítésével.

Az oktatókkal folytatott beszélgetés során kiderül, hogy legnehezebben a kiejtést, főleg a hosszú és rövid magánhangzók közötti különbséget (a magyar nyelv hangrendszerében 14, míg az ukrán nyelvben csak 6 magánhangzó van), a ragozást, az ön-önök személyes névmások igével való egyeztetését, a jelen és jövő idő használatát tanulják meg a beiratkozottak. Azonban könnyebbségnek érzik a tanulók, hogy míg a szláv nyelvekben nemek vannak, a magyar nyelvből ez hiányzik. A tanárok mindegyike alkalmazza az ukrán nyelvet közvetítő nyelvként.

Az évkezdő üléseken az éves problémák, nehézségek, kihívások ismertetésekor a tanárok jelentős része hangsúlyozza, hogy nincs elég lehetőség a magyar nyelv gyakorlására, amit úgy oldanak meg, hogy Magyarországra vagy Beregszászra viszik hallgatóikat egy-egy kirándulásra, mely során például gyakorolják a múzeumban, étteremben, színházban, állatkertben zajló szituációs helyzeteket. A problémát orvosolva a jövőben igyekszünk lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanfolyamokra beiratkozottak részt vegyenek a Főiskola, a KMKSZ, a KMPSZ, a Pro Cultura Subcarpathica kulturális rendezvényein, fesztiváljain, koncertjein. A legjobban teljesítő gyerekek pedig részt vehetnek a zánkai nyári Erzsébet-táborban a Balatonon.

Egyértelműen látszik, hogy tanáraink ismerik diákjaik motivációit és céljait, ami sok tekintetben pozitívan befolyásolhatja a tanulás sikerességét, céltudatosabbá teheti a program összeállítását. Emellett a különböző, egyénileg szerkesztett és készített segédanyagok is színesebbé teszik a nyelvórákat.

Ami a tanfolyamok könyvellátottságát illeti, az oktatók kezdetben a MagyarOK-tankönyvcsaládot használták, azonban 2017 óta a Főiskola Felnőttképzési Központ pályázati pénzből 27 különböző tankönyvet vásárolt Magyarországról, ami a Főiskola könyvtárában elérhető. Valamint a vezetőség a tanfolyamokon kezdettektől oktató két szakembert: Pápai Ilonát és Kampó Ildikót kérte fel egy tankönyv és egy munkafüzet elkészítésére a tanfolyamokon és a vasárnapi iskolákban tanuló gyerekek számára. A könyv 2019 decemberében jelent meg Magyar nyelv kezdőknek 5. osztály címmel. E tankönyv felépítése idegen nyelvi oktatásra alkalmas, gyerekeknek készült, számos ábrát, rajzot és különböző készségeket fejlesztő, változatos gyakorlatokat tartalmaz. A szerzők olyan 10-11 éves ukrán anyanyelvű gyerekeknek szánják, akik még csak most kezdenek ismerkedni a magyar nyelvvel. A tankönyv kidolgozásánál ügyeltek arra, hogy az egyes témaköröket a tantervnek megfelelően vonultassák fel. A könyv 10 fejezetből áll, melyek mindegyike 10 témakörre bomlik. A szerzők az előszóban rögzítik, hogy a tanulók nyelvtudását kívánják fejleszteni, de kulcsfontosságú számukra a beszéd, az olvasás és az íráskészség fejlesztése is. Továbbá tankönyvükben minden instrukciót két nyelven, ukránul és magyarul is megadnak, hogy ezzel is elősegítsék a tanulás folyamatát. Mindemellett minden témakör végén egy összefoglaló óra szerepel, mely az adott elemek ismétlését szolgálja. A kiadvány végén egy tematikus szótárral segítik a tananyag könnyedebb elsajátítását (Pápai-Kampó 2015: 5-6). Ezt a könyvet és munkafüzetet 2016-tól 2019-ig PDF formában használták az oktatók, egyfajta alap tankönyvként, ami 2020 januárjától mindenki számára elérhető a Főiskola könyvtárában.

Kezdetben a tanfolyamokon nem volt egységes tanmenet sem, minden tanár önállóan – a korosztálynak és nyelvtudási szintnek megfelelően – állította össze a tanfolyam tananyagának szerkezetét, így csoportonként ez más és más volt. 2017-ben az egyik oktató, Taranenkó-Dóka Marianna készítette el a szükséges tantervet a tanfolyamokhoz, ami ezután alapként funkcionált, de ettől is eltérhettek a többiek, szükség szerint. A 2020-as évben Pápai Ilona módszerész által kidolgozott tanterv, tanmenet alapján zajlanak az órák.

A tanfolyam alapkövetelménye, hogy a képzés végén az ECL Nyelvvizsgaközpont által meghatározott témakörökből az adott szinten A1, A2, B1, B2 szinten a Főiskola Felnőttképzési Központjában (2018 óta minden hónap utolsó csütörtökjén van erre lehetőség) a szóbeli szintfelmérés követelményeit teljesíteni tudják. Amennyiben hivatalos igazolásra nincs szükségük, elég, ha a 16 témakörből a tanfolyamon oktató tanárnál részt vesznek a szóbeli és írásbeli vizsgán, ami egyébként is feltétele a kétnyelvű tanúsítvány megszerzésének a tanfolyam végén.

A tanfolyamokra való jelentkezésnél a jelentkezési lap (ami 2019 óta online rendszerben működik) kitöltésekor rákérdezünk a nyelvtanulás céljára. Évről évre hasonló válaszokat adnak a jelentkezők, néhány példa a teljesség igénye nélkül:

  • „hogy tudjak kommunikálni a környezetemben élő magyarokkal, barátokkal, szomszédokkal, munkatársakkal”
  • „mert magyarok között élek, s szeretnék beszélgetni a magyarokkal”
  • „meg akarom érteni a körülöttem élő embereket”
  • „mert előnyös a magyar nyelv ismerete a vállalkozásomhoz”
  • „mert fontos a munkámhoz”
  • „mert fontosnak tartom, hogy a betegeimet megértsem, amikor egészségügyi panaszaik vannak”
  • „mert polgármesterként beszélgetni szeretnék a magyar választóimmal”
  • „Magyarországra járok üzleti ügyek miatt”
  • „Magyarországra utazok nyaralni, pihenni”
  • „Magyarországon veszek részt egészségügyi kezelésben”
  • „Magyarországon szeretnék munkát vállalni”
  • „Magyarországon szeretnék tanulni” (arra a kérdésre, hogy hol, a válasz változó: tánciskolában, sportiskolában, iskolában, gimnáziumban, egyetemen, PhD képzésben stb.)
  • „Tetszik a magyar nyelv”
  • „Önfejlesztés végett”

A tanfolyam sikerének növelése érdekében kérdőíves felmérést végeztem a beiratkozottak körében. Összesen 1 659 fő töltötte ki, 37 települést érintve. Az adatközlők mindnyájan ukrán anyanyelvűnek vallották magukat.

A kérdések összeállításánál törekedtem az egyszerűségre, hiszen azok magyar nyelven lettek feltéve és a válaszadók többsége A1-es szinten kommunikál.

Sorszám Település Megkérdezettek száma
1. Aknaszlatina 19
2. Alsó Remete 7
3. Alsókerepec 16
4. Bátyú 19
5. Beregrákos 38
6. Beregszász 192
7. Beregszentmiklós 11
8. Bustyaháza 7
9. Csap 32
10. Csepe 25
11. Feketeardó 16
12. Felső Remete 5
13. Hátmeg 55
14. Huszt 21
15. Ilosva 15
16. Királyháza 9
17. Kőrösmező 25
18. Munkács 230
19. Nagybakta 14
20. Nagybocskó 6
21. Nagyszőlős 281
22. Névtelen 68
23. Ökörmező 13
24. Rahó 12
25. Szolyva 65
26. Szőlősegres 14
27. Taracköz 12
28. Tasnád 13
29. Técső 140
30. Tekeháza 27
31. Tiszabogdány 9
32. Tiszaújhely 29
33. Ungvár 206
34. Visk 8
Összesen: 1 659

A kérdőív kitöltése önkéntes volt. Mivel a kérdőív nem egy társadalmi réteget céloz meg, hanem minőségjavítást irányoz elő, ezért a kérdések nem térnek ki a válaszadók korára, nemére, foglalkozására, beosztására, iskolázottságára, végzettségére. (Azonban megjegyezném, hogy a legfiatalabb válaszadó 6, a legidősebb 72 éves.)

Az alábbi 8 kérdésre szerettem volna választ kapni:

  1. Milyennek találja a magyar nyelvet?
  2. Jónak tartja-e, hogy lehet Kárpátalján magyarul tanulni?
  3. Vannak-e magyar barátai, ismerősei, rokonai?
  4. Javasolná-e barátainak, ismerőseinek a magyar nyelv tanulását?
  5. Elégedett-e az oktatás helyszínével?
  6. Elégedett-e az oktatóval?
  7. Elégedett-e az óraszámmal?
  8. Mit változtatna az oktatás menetén?

A kérdőív célja a tanfolyamok minőségének fejlesztése a 2020-as évben. Hiszen az összesítésből kiderül, hogy a beiratkozottak száma az 5 turnus alatt 21 447 fő, azonban tanúsítványt mindössze 13 199 fő vehetett át. Ez azt mutatja, hogy nagy a lemorzsolódás, valamint azt, hogy a záróvizsga nem mindenkinek sikerül. Ennek minőségi javításán kívánunk dolgozni a kérdésekre adott válaszok, a kérdőíves felmérés eredménye mentén.

Az első kérdésre, hogy milyennek találja a magyar nyelvet többségében az alábbi válaszokat kaptam:

  • „a magyar nyelv szép, érdekes, de nehéz”
  • „sajátomnak érzem”
  • „csodálatos”
  • „gyönyörű”
  • „dallamos”
  • „bonyolult”
  • „fontos”
  • „unikum”
  • „gazdag”

A legtöbb válaszadó szerint a magyar nyelv nehéz.

A második kérdésre, hogy jónak tartja-e azt, hogy lehet Kárpátalján magyarul tanulni, a válaszadók 100%-a „igen”-nel válaszolt, nagyon fontos lehetőségnek tartják.

A harmadik kérdésre, miszerint vannak-e magyar barátai, ismerősei, rokonai, mindössze 40 fő válaszolt „nem”-el. Évszázadok óta élnek vidékünkön különböző nemzetiségek, ezért ez a válasz nem volt meglepő.

A negyedik kérdésre, hogy javasolná-e barátainak, ismerőseinek a magyar nyelv tanulását, minden válaszadó „igen”-nel válaszolt.

Az ötödik kérdésre, hogy elégedett-e az oktatás helyszínével, legtöbben „igen”-nel válaszoltak, de ezen a téren akad pótolni, fejleszteni való bőven, hiszen voltak hiányosságok, mint például az alábbi válaszok is mutatják:

  • „télen hideg van”
  • „egyáltalán nincsenek benne a nyelvtanuláshoz szükséges eszközök”
  • „lehetne jobban felszerelt”
  • „nincs illemhely”
  • „kényelmetlenek a székek”
  • „szegényes a bútorzat”
  • „nem mindig tudunk időben bejutni a tanterembe, mert zárva van az iskola”
  • „időnként nincs kitakarítva”
  • „sötét a helyszín”

A hatodik kérdésre adott válaszok alapján, miszerint elégedett-e az oktatóval, mindössze egy „nem” és egy „kicsit” válasz volt.

A hetedik kérdés az óraszámra vonatkozott. A válaszok alapján a legtöbben „igen”, de vannak, akik növelnék, és vannak, akik csökkentenék is.

Legvégül arra kerestünk választ, hogy az adatközlők véleménye szerint mivel lehetne javítani a magyar nyelv tanulásának eredményességét, milyen változtatásokra lenne szükség az oktatás menetében az effektivitás, sikeresség érdekében. A legtöbben elégedettek a jelenlegi lehetőséggel, de mindenesetre kaptunk javaslatokat is:

  • „kirándulás Magyarországra vagy más magyar közegbe”
  • „nyelvtáborokra lenne szükség”
  • „5-6 fő legyen egy csoportban, hogy mindenkire oda tudjon figyelni a tanár”
  • „jobban odafigyelni a nyelvi szintekre a csoportok bontásánál”
  • „a könyvekben a feladatokhoz legyen ukrán fordítás”
  • „a program lehetne könnyebb”
  • „a témák elsajátítására több idő kéne”
  • „több videó vagy hangfelvétel szükséges”
  • „több gyakorlás szükséges”
  • „mindenki saját könyvvel rendelkezzen”
  • „hetente kevesebb óraszám legyen (mivel a legtöbb csoportnak szombatonként 4 órában zajlanak az órák)”
  • „hetente több alkalommal valósuljanak meg az órák”
  • „online tanulást elérhetővé kellene tenni”

Többen a rendszeres begyakorlás és ismétlés fontosságát hangsúlyozták, amit a gyakori magyar nyelven zajló kommunikáció követ. Többen kiemelték a hangos könyvek, a filmek és videók alkalmazását, valamint hangsúlyozták a szavak rendszeres tanulását.

Az oktatók különféle módszert és segédeszközt alkalmaznak annak érdekében, hogy elsajátíttassák a tananyagot a tanulókkal. Sokszor a nyelvtanár kreativitása a kulcs az eredményes nyelvtanuláshoz. Gyakran a nyelvtanulók igényeit nem lehet egy kurzuskönyv köré építeni, néha egy-egy külön kéréssel is fordul a csoport a pedagógushoz. Mindezeknek a feltételeknek az összehangolása egyedül a tanár kezében összpontosul, akinek fontos ismernie tanulói igényeit és motivációit.

A magyar mint idegen nyelv oktatása Kárpátalján az ukrán közösségben nagyon jó lehetőség a nyelv presztízsének megerősítésére, illetve azok a többségi fiatalok is profitálhatnak belőle, akik a helyi magyar nyelvű továbbtanulásban gondolkodnak.

Valljuk, hogy egy nyelv elindít az élet folyosóján, két nyelv kinyit minden ajtót az emberi életutak során, amit pedig örömmel tanulunk, sose felejtünk el. Megtanulni egy nyelvet és megismerni a kultúrát, ami ahhoz a nyelvhez tartozik, az egyik leghasznosabb tevékenység ahhoz, hogy szélesítsük világnézetünket, mélyítsük empátiánkat, toleranciánkat és nyitottabbá tegyük a szívünket, elménket. Ugyanis, ha olyan nyelven beszélsz valakihez, amit megért, az az értelméhez jut el. Ha viszont az ő nyelvén beszélsz – még akkor is, ha hibásan –, az a szívéhez jut el.

A magas számú érdeklődés bizonyítja, hogy a nyelvtanfolyamok hasznosak és sikeresek.

A tanfolyamok a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulnak meg.

 

Ezúton is sok sikert kívánunk a nyelvtanuláshoz minden kedves nyelvtanulónknak!

 

Beregszász, 2020. március 3.

 

Váradi Natália,

Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felnőttképzési Központ vezető,

programfelelős

Pin It on Pinterest

Share This