Hrinevics: A kisebbségi gyerekeknek nem anyanyelvként, hanem államnyelvként kell tanulniuk az ukránt

A nemzeti kisebbségi iskolások, többek között Kárpátalján is, nagyon rosszul beszélik az ukrán nyelvet – erről tanúskodnak a külső független értékelés (ZNO) eredményei.

A változás érdekében az ukránt államnyelvként, s nem anyanyelvként kell oktatni a számukra – közölte egyebek mellett a Szabadság Rádió internetes változatának műsorában Lilija Hrinevics, az ukrán parlament tudományos és oktatási bizottságának néppárti elnöke.
A képviselő az idei ZNO tapasztalataira vonatkozó kérdésre válaszolva tért ki a rossz kárpátaljai eredményekre.
„Tudjuk, hogy ott sok a magyar, román stb. nyelvet beszélő nemzeti kisebbség. Ez egy egészen más, nem szláv nyelvcsoport. Ezért az ukrán nyelvet ott más módon, államnyelvként kell tanítani, s nem az Anyanyelv tankönyv alapján, amelyből a többi, ukrán- vagy akár orosz ajkú, más nyelvcsoporthoz tartozó gyerek tanul” – jelentette ki.
A politikus szerint a ZNO eredményeinek jelezniük kell az oktatáspolitikai szféra döntéshozóinak, hogy konkrét lépésekre van szükség.
„Először is tisztázni kell, miként tanítjuk az ukrán nyelvet államnyelvként az Ukrajnában élő kisebbségeknek. A gyerekek rossz eredményei ugyanis azt jelentik, hogy az ukrán állam a továbbiakban korlátozza a hozzáférésüket az ország oktatási rendszeréhez. Ha ennyire rosszul ismerik a nyelvet, ki lesznek taszítva az ukrán felsőoktatási rendszerből. Ily módon most meg kell értenünk, miként tudunk javítani az ukrán nyelv oktatásán. Úgy gondolom, gyökeresen változtatnunk kell a megközelítésünkön, ami az ukrán nyelv tankönyvek, s az ukránoktatás módszertanának minőségét illeti. Hiszen ez azon tárgyak egyike, amelyek stratégiai jelentőségűek az ukrán államiság számára” – tette hozzá Lilija Hrinevics.