Kinek és mikor hihetünk oktatási kérdésekben: mikor mondott igazat az ukrán oktatási miniszter?!

2011. március 5-én a Kárpát Igaz Szó című lapban olvashattuk, hogy Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke, Vagyim Kolesznyicsenko, az Orosznyelvű Ukrajnáért társadalmi szervezet vezetője, valamint Ion Popescu, az országos ukrajnai román érdekvédelmi szervezet első embere megbeszélést folytatott Dmitro Tabacsnikkal, az ukrán oktatási miniszterrel.

Tóth Mihály kifejtette, hogy a szövetséges szervezetek két kérdésre hívták fel a miniszter úr figyelmét: mindenekelőtt arra, hogy a nemzetiségi bölcsészkarokra sok nyelvből lehet vizsgát tenni, csak éppen az adott kisebbségéből nem. A másik felvetés az ominózus 2008. évi 461-es számú minisztériumi rendeletet érintette, amely a nemzetiségi iskolákban előírta egyes tantárgyak esetében az ukrán nyelvű oktatásra való fokozatos átállást. Tóth Mihály elmondása szerint a megbeszélés során Dmitro Tabacsnik úgy nyilatkozott, hogy ezeknek a problémáknak a meglétéről nem volt tájékoztatva, az idei felvételik kezdetéig azonban mégsem orvosolhatóak, mert a rendelkezésre álló idő nem elegendő arra, hogy az oktatási kormányzat a tételeket a kisebbségi nyelvekből is elő tudja készíteni, bár a szóvá tett gondok megoldásának a világon semmi akadálya nem volna szabad, hogy legyen.

Korábban, 2010. május 13-án a Magyar Nemzet polgári napilapban megjelent egy cikk „Kijev szakít az erőszakos ukránosítással” címen, amelyben Dmitro Tabacsnikot az ukrajnai nemzeti kisebbségek esélyegyenlőségének biztosításáról, az európaiságról és a narancsos forradalom utáni nacionalizmus vadhajtásairól kérdezték. Számos, a nemzeti kisebbségek oktatását sújtó problémára történő utalás mellett a napilap munkatársa megkérdezte Tabacsnikot, nem tartja-e abszurdnak, hogy a magyar nyelv és irodalom szakra ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből és valamely európai idegen nyelvből lehet felvételizni. Az oktatási miniszter első válaszreakciója mindössze annyi volt, hogy tényleg, majd azt felelte: „Tájékozódni fogok, de ezt hallva nem tűnik a rendszer logikusnak, mert bár az ukrán nyelv párhuzamos ismerete elengedhetetlen, magyar szakokon a magyar számonkérése ugyanígy”.

2010 májusa és 2011 márciusa óta lassan egy év telt el, érdekes módon azonban Dmitro Tabacsniknak „saját bevallása alapján” még sem sikerült tájékozódnia e téren „ígéretéhez híven”. Ez rendkívül furcsa, mivel idén szeptemberben az ukrán oktatási minisztérium arra kérte a nemzetiségi oktatási intézményeket és szervezeteket, hogy küldjék el a felvételi rendszer módosítására vonatkozó javaslataikat, amelynek eleget is tettek a kárpátaljai magyar kisebbségi és megyei oktatási szervezetek, intézmények.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2010. szeptember 22-én elnökségi ülés keretében meg is vitatta a 2010/2011. évi felsőoktatási rend tervezetét, amelyen megállapította, hogy a felvételi tervezet diszkriminatívan sújtja a magyar és valamennyi ukrajnai nemzeti kisebbség oktatását, mivel ukrán nyelvből és irodalomból továbbra is ugyanazt a tesztet kell mindenegyes felvételiző tanulónak teljesíteni, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv és irodalom szakra felvételizőknek. Abszurdnak tartotta, hogy 2011-ben is a magyar nyelv és irodalom szakra ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből és valamely európai idegen nyelvből (angol, német, francia, spanyol vagy orosz) tett emelt szintű érettségik alapján nyerhetnek felvételt a jelentkezők. Mindemellett sértőnek találta, hogy míg az orosz nyelv választható vizsgatárgy lesz, addig a magyar nyelv és irodalom nem, bár a 2010-es ukrajnai kampányában Viktor Janukovics beregszászi látogatása során ígéretet tett a nyelvi kérdés rendezésére, illetve az érettségi tesztelési rendszer minden nemzeti kisebbséget egyformán sújtó problémájának megoldására. Mivel a KMPSZ nem érzékelte az ukrajnai magyar oktatást sújtó problémák megoldását, ezért levélben fordult az illetékes minisztériumhoz, valamint Ukrajna elnökéhez – Viktor Janukovicshoz..

2010 szeptemberében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanácsa is megvizsgálta a 2010/2011. évi felvételi tervezetet és javaslatait a módosításra megküldte az Ukrán Oktatási Minisztériumnak. A levélben többek között arra hívták fel az oktatási miniszter figyelmét, hogy a magyar nyelv és irodalomból is engedélyezzék a felvételi vizsgatételt a független vizsgaközpontokban, mivel a Kárpátaljai Magyar Főiskolán működtetnek filológiai szakirányú magyar nyelv és irodalom szakot, amelyre a korábbi szabályozás értelmében a jelentkezők nem tehettek felvételi vizsgát, miután ezek a tantárgyak nincsenek besorolva az emelt szintű érettségi vizsgatantárgyak közé. Mindemellett ugyancsak javasolták, hogy tekintettel az óvodapedagógusok és a tanítók felkészítésének sajátosságaira, célszerű volna a felvételi részévé tenni az alkalmassági vizsgát, illetve elrendelni, hogy az iskolát valamelyik ukrajnai nemzetiségi kisebbség nyelvén elvégző diákoknak biológia helyett az iskolai tanulási nyelvből kelljen vizsgát tenniük.

A Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási kérdésekben illetékes állandó képviselői bizottsága is megtárgyalta 2010. szeptember 23-án az Oktatási és Tudományos Minisztérium 2011. évi felsőoktatási felvételi tervezetét. A tanácskozás eredményeként megfogalmazott javaslatokat a bizottság levélben jutatta el Dmitro Tabacsnik oktatási miniszterhez. A levél írói rámutattak, hogy Kárpátalján működnek olyan felsőoktatási intézmények, amelyek felvételt hirdetnek filológiai szakirányra magyar nyelv és irodalom, román, nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom szakokra. Az e szakokra jelentkezőknek már a korábbi felvételi szabályozás értelmében sem állt jogukban felvételi vizsgát tenni a választott nyelvből és irodalomból, miután ezek a tantárgyak nincsenek besorolva azon közoktatási tantárgyak közé, amelyekből emelt szintű érettségi tehető. A megyei tanács oktatási bizottsága ezért javasolta, hogy a magyar, román, és szlovák nyelveket vegyék fel az emelt szintű vizsgatárgyak közé, s a fentebb jelzett szakok esetében tekintsék azokat profil szerinti vizsgának. Továbbá ugyancsak felvetették, hogy amennyiben a kötelező ukrán nyelv és irodalom vizsga célja annak ellenőrzése, vajon bírja-e a diák az államnyelvet, a nem államnyelven oktató iskolák végzősei számára célszerű volna csak ukrán nyelvből emeltszintű érettségi vizsgát tenni azon program szerint, amely szerint a középiskolában tanultak, s e vizsga eredményeit nem beszámítani a felvételi pontszámba, állt egyebek mellett az Orosz Ildikó bizottsági elnök által aláírt levélben.

Legutóbb 2010 decemberében a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) egy újabb levélben kérte Dmitro Tabacsnikot, hogy vizsgálják felül a már 2010 novemberében − a kárpátaljai magyarság által kért változtatások nélkül − elfogadott 2011. évi felsőoktatási felvételi szabályzatot, mivel az hátrányosan sújtja a magyar és többek között a többi ukrajnai nemzeti kisebbségek oktatását. A levélben ismét felhívták a miniszter úr figyelmét, hogy a független vizsgaközpontokban továbbra sem tehetnek a kárpátaljai felsőoktatási intézmények által működtetett magyar nyelv és irodalom szakra jelentkezők érvényes felvételi vizsgát a választott nyelvből és irodalomból, míg az orosz nemzetiségűek számára már mindez biztosítottá vált. Ez diszkriminatív a kárpátaljai magyarságra nézve, amely ellent mond Ukrajnának a nemzeti kisebbségek jogairól és oktatásáról szóló törvényeinek, illetve Ukrajna és Magyarország között 1991. május 31-én kötetett a nemzeti kisebbségek jogait kölcsönösen védelmező deklaráció alapelveinek. Így a pedagógusszövetség ismételten javasolta, hogy vegyék fel az emelt szintű vizsgatárgyak közé a magyar nyelvet, illetve azon ukrajnai nemzetiségek nyelveit, amelyeken kiterjedt középiskolai oktatás folyik Ukrajnában.

Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium által a pedagógusszövetségnek megküldött válasz leveleiben egyértelműen kifejezte, hogy a 2010. március 25-én életbe léptetett 238-as számú rendelete értelmében továbbra is biztosítják a felsőoktatási intézményekbe jelentkezőknek a felvételi tesztek nemzetiségi nyelvekre történő lefordítását az ukrán nyelv és irodalom, illetve idegen nyelvek kivételével valamennyi emelt szintű vizsgatárgyból. Ami azonban a magyar nyelvnek és irodalomnak az emelt szintű vizsgatárgyak közé történő besorolását illeti, a rendezésére csak akkor látnak lehetőséget, miután a Legfelsőbb Tanács véglegesen elfogadja Ukrajna új felsőoktatási törvénytervezetét.

A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a kárpátaljai magyar kisebbségi és megyei oktatási szervezetek, intézmények az elmúlt hónapok során több alkalommal is igyekeztek az ukrán oktatási miniszter figyelmébe ajánlani a kárpátaljai magyarság oktatását hátrányosan sújtó problémákat: többek közt azt is, hogy a magyar nyelv és irodalom szakra jelentkezőknek továbbra sem áll jogukban felvételi vizsgát tenni a választott nyelvből és irodalomból, mivel ezek a tantárgyak nincsenek besorolva azon közoktatási tantárgyak közé, amelyekből emelt szintű érettségi tehető. Így joggal furcsállhatjuk Dmitro Tabacsniknak azon válaszreakcióit, hogy őt nem tájékoztatták a nevezett problémáról. Tabacsnik talán nem is követi olyan mértékben az európai normákat, mint, ahogy azt külföld irányába igyekszik az ukrán sajtó sugallni.

Továbbá felmerül a kérdés, hogy míg az orosz nemzetiségűek számára sikerült felszámolni a független tesztelési rendszer hátrányait, azaz ez évtől az orosz nyelv is választható vizsgatárggyá vált, akkor miért nem engedélyezték ezt a magyar és a többi nemzeti kisebbségek számára, amelyek ugyancsak kiterjedt középiskolai oktatási hálózattal rendelkeznek. Itt jegyeznénk meg, hogy újra bebizonyosodott, a jelenlegi hatalom semmit sem tart be azokból az ígéretekből, amelyek a 2010-es elnökválasztás előtt hangzottak el a nemzetiségi kisebbségeknek címezve, s amelyekkel a Régiók Pártjának magyar partnere, híve és támogatója, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is kampányolt Kárpátalján.

Ukrajnában európai normákra hivatkozva a kisebbségi jogokat, főleg az anyanyelvhasználat terén diszkriminálják a különböző politikai színezetű kormányok, a hatalom érdekeiknek megfelelően. Az események kapcsán úgy tűnik, ebben az egy kérdésben megszületett a politikai konszenzus az ukrán pártok között.

D.S., LTI.