Magyar óvoda nyílt meg Terebesfejérpatakon

Szerző: | 2020.08.31., 13:36 | Oktatás

Több, mint óvoda – történelmi eseménynek lehettek tanúi Terebesfejérpatakon (Gyilove) augusztus 30-án. A rahói járási faluban az óvodaátadó ünnepséggel mintegy évszázad után az első magyar tannyelvű oktatási intézmény nyílt meg.

A településen kis számban élnek magyarok. A múlt évtizedben avatták római katolikus templomukat. Trianon óta ezidáig magyar nyelvű oktatás a vasárnapi iskolákon kívül nem volt. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program egyik sarokköve, hogy a meglévő óvodák felújítása mellett ahol igény van, ott új intézményeket nyissanak. Így 2018-ban indult program által a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) egy lakóházat vásárolt Terebesfejérpatakon, hogy magyar óvodát alakítsanak ki az itt élő magyarság számára.

Nem kis munkálatokba telt az óvoda kialakítása: a meglévő épület tetőszerkezetét, fűtési-, víz- és csatornarendszerét felújították, szigetelték a homlokzatát. Az alsó szinten óvodai csoportok befogadására alkalmas helyiséget alakítottak ki, az emeleten pedig közösségi terem, irodahelyiség, konyha és vendégszoba épült ki. Mindennek költsége 5 550 638,67 hrivnya volt.

Az átadón Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja tolmácsolta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavait, akik a vírushelyzet miatt nem jelenhettek meg a rendezvényen. A miniszterelnöki megbízott és miniszterelnök-helyettes örömüket fejezték ki, hogy a magyarság egyik végvárán egy új magyar intézmény nyílhatott, ami „az általános európai értékeknek megfelelő életvitelt képviseli”. Végezetül üzenetükben a falu határában lévő obeliszk feliratát idézték, mely szerint: „Ez egy állandó, pontos és örök hely”, aminek kapcsán reményüket fejezték ki, hogy az óvodára is igaz lesz ez az állítás.

Orosz Ildikó, a beregszászi Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnöke kijelentette, hogy Trianon után sem a csehszlovák, sem pedig a szovjet éra alatt nem volt magyar oktatás semmilyen formában, holott anno a 60%-os ruszin falu 30%-a magyar, 10%-a német anyanyelvű volt. Kifejtette, hogy az itteni magyarság 2011-ben kezdeményezte a római katolikus templomuk építését, amit 2 évvel később már fel is avathattak. Hozzátette, hogy 2015-ben kérelmezték, hogy magyar óvodai csoport nyílhasson, ám az állami óvodában nem volt hely, ezért kellett egy teljesen új intézményt indítani. Az emeleti terem kapcsán elmondta, hogy a helyi kulturális élet központja lehet a terem. „Létrejött egy alap, száz év után pótoltuk a hiányt. Most már a közösségen múlik, hogy megtudják-e tölteni élettel” – mondta az elnökasszony, hozzátéve: a húsz férőhelyes óvodába már tizenkilenc gyermek beíratásának kérelmét nyújtották be. Orosz Ildikó reményét fejezte ki afelől, hogy az itt felnövő gyermekek magyarul folytatják majd középiskolai és felsőfokú tanulmányaikat. Ezzel kapcsolatban felajánlotta, hogy igény esetén megszervezik a helyi diákok beutaztatását Aknaszlatinára.

Az elnökasszony az óvoda fenntartását is bemutatta. „A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bejegyeztette a P. Frangepán Katalin Gimnáziumot, ami azt jelenti az új ukrán oktatási törvény szerint, hogy az óvodától az általános iskoláig képezhet gyermekeket, alapíthat intézményeket, kihelyezett tagozatokat” – magyarázta, hozzátéve: egyúttal ez lesz a főiskola gyakorlóiskolája is, ami a terebesfejérpataki óvoda üzemeltetéséért is felelni fog.

A gimnázium nevét Perényiné Frangepán Katalinról kapta, aki a királyházi Nyaláb várának volt úrnője. Fiát magyarul akarta az igére taníttatni, ezért meghívta udvarába Komjáti Benedeket, hogy ültesse át Pál apostol leveleit magyarra. Ezen fordítást Krakkóban adták ki, ami a magyar bibliafordítások alapja lett. Orosz Ildikó kijelentette, hogy Frangepán Katalin neve méltó a gimnáziumhoz, és ezzel mintegy emléket is állítanak előtte.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta, hogy az óvodafejlesztési program sikeresen zajlik Kárpát-medence szerte, így Kárpátalján is. Kifejtette, hogy a magyar óvodák többségét már felújították, de terjeszkednek szórványvidéken is. „A szórványban is élnek magyarok, azonban nincs lehetőségük arra, hogy műveljék anyanyelvüket” – jelentette ki az elnök hozzátéve: „van óvónő, van épület, vannak gyerekek, úgyhogy egy újabb magyar központ jön létre Felső-Tisza-vidéken”.

„Biccen a szó már a száj szögletén” – idézte Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke Vári Fábián László kárpátaljai költőt beszédében. Az elnök kihangsúlyozta, hogy az óvodával egy alap jött létre, amit élettel és gyermekekkel kell megtölteni. „Ebben az óvodában azt a biccenő szót kell alakítani, formálni, hogy értelmes, okos gyermekeink induljanak el – reményeink szerint Aknaszlatinára, a Főiskolára, és majd vissza tudjanak térni, hogy azt a munkát, amit most elkezdtünk, tovább tudják vinni” – jelentette ki.

A helyi KMKSZ alapszervezetének elnöke, Vadas Mária kijelentette, hogy ez nem csupán településük jeles eseménye, hanem Kárpátaljáé és a Kárpát-medencéé, mert az anyaország nem feledkezett meg erről a szórványvidékben lévő faluról. Elmondta, hogy az alapszervezet alakulása óta harc folyik a fennmaradásért. Vadas Mária köszönetét fejezte ki úgy a KMPSZ és a KMKSZ, mint Magyarország felé Terebesfejérpatak magyarságának támogatásáért.

Ezt követően a vasárnapi iskolások verses-énekes műsorral kedveskedtek.

Az avatóünnepség után Orosz Ildikó és Bedő Andzselika, a Frangepán Katalin Gimnázium igazgatója aláírták a működtetési szerződést.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This