Rovásírásverseny Munkácson
A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ) égisze alatt március 26-án rovásírásversenyre került sor a Munkácsi Szent István Líceumban. A versenyre három kategóriában (1-4., 5-8. és 9-11. osztály) összesen tizennégy gyerek jelentkezett, hogy az ősi írás felelevenítése által is leróják az elődök iránt érzett tiszteletüket.
A főszervezést lebonyolító cserkészszövetség elnöke, Popovics Pál a Kárpátalja tudósítójának elmondta: „Mi, cserkészek nagyon fontosnak tartjuk, hogy magyar értékeinket megőrizzük és továbbadjuk, így az írásos emlékeket, ezen belül a rovásírást is. Minden cserkészújonc kötelező próbaelemei közé tartozik ezen ősi írásmód is. Ennek kapcsán tavaly adódott az ötlet: szervezzünk rovásírásversenyt a cserkészek részvételével. A nagy sikerre való tekintettel úgy döntöttünk, idén is megszervezzük a versenyt, melyre ezúttal a cserkészeken kívül bárki jelentkezhetett, hogy az ősi írás használatával „lerója” tiszteletét az ősöknek. A verseny névadójának a legnevesebb székely-magyar rovásírás-kutatót, Forrai Sándort választottuk, aki 98 évvel ezelőtt Munkácson született. A rendezvényt igyekszünk az ő születésnapjához (március 18.) közel szervezni, így idén március 26-án. A líceumban megtartott versenyre több településről érkeztek résztvevők: Munkácson kívül Beregszászból, Dédából és Asztélyból. Annak különösen örülünk, hogy nem csak cserkészek jelentkeztek.”
Az elért eredmények alapján a helyezések a következők:
1-4. osztály: 1. Zékán Zsófia (Asztély), 2. Szász Bence (Déda), 5-8. oszt.: 1. Popovics Bence (Munkács), 2. Jászik Tamás (Déda), 3. Tegze Ágnes (Munkács) és Szűcs Vanda Zsófia (Beregszász), 9-11. oszt.: 1. Tegze Anna (Munkács), 2. Nagy Alexandra (Déda).
A helyezettek tárgyjutalmakat kaptak, valamint elnyerték a jogot, hogy képviseljék Kárpátalját a Budapesten megrendezésre kerülő XII. Kárpát-medencei Rovásírásversenyen.
„Tavaly a budapesti versenyen sajnos nem sikerült helyezést elérnünk – folytatja Popovics Pál, de tapasztalatokat szereztünk, láttuk, mások hol tartanak ezen a téren. A rovásírásnak főként Magyarországon és Erdélyben van kiterjedtebb gyakorló közössége, és érdekesség még, hogy pl. az egyik budapesti iskolában a rovásírás a tantervben is szerepel. Nálunk egyelőre főként a cserkészek ismerik. Örülnénk, ha idővel ennek az ősi magyar írásnak az iskolákban fakultatív órákon történő oktatását is sikerülne elérni. És reméljük, hogy idén Budapesten is jól szereplünk majd.”
