Tanévnyitó a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében
Ha Isten velünk, ki ellenünk! E kijelentésnek megfelelően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének idei tanévnyitóját is, mint minden évben, a Beregszászi Római Katolikus templomban rendezték meg. Az ünnepség elején a történelmi egyházak képviselői köszöntötték az egybegyűlteket.
Elsőként Molnár János püspöki helynök, beregszászi esperes-plébános osztotta meg gondolatait. A Szentlélek kegyelmeit kérve a tanévkezdőkre, hálát adott azért, hogy a Jóisten velük volt a vakáció idején is.
– Amikor járjátok az utat a tudás megszerzéséért, ne felejtsétek el, hogy az Úr Jézus önmagát ajánlja és adja, mint utat. Ő az az út, aki elvezet minket végső célunkhoz
– mondta az esperes úr.
Marosi István görögkatolikus lelkipásztor egy olyan szóval érkezett a tanévnyitóra, melyet el akart ültetni a jelenlévők szívében. Ez a szó: a mag. A mag az, ami jelenti a fejlődést, a tudást, a gyarapodást. De a magban Istent is fel kell fedeznünk. Ezzel a maggal indította útnak a diákokat, és azt kívánta, hogy mindenkinek a kis magja fává terebélyesedjen, és százszoros termést hozzon. A pedagógusoknak hangsúlyozta, hogy ők Isten munkatársai, hiszen azért tesznek, hogy Istennek a tanítását, gondolatait megértessék és elültessék önmagukban is.
Margitics János református lelkész arra kérte a diákokat, hogy a háború, a nehézségek ellenére is vegyék észre a csodákat, melyekkel valójában tele van az életünk, de csak az veszi észre, aki megnyitja a szívét.
A lelkészek után prof. dr. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora vehette át a szót. Tömör, de lényegre törő mondanivalójával megköszönte, hogy a fiatalok a főiskola szakképzési intézetét választották, a szülőknek pedig azt, hogy támogatták gyermeküket döntésében.
– Lehet bízni a szerencsében, de ha mi magunk nem teszünk meg mindent, amit kell és lehet saját sikerünk érdekében, akkor a szerencse önmagában kevés lesz
– fejtette ki útravaló gondolatait a rektor úr.
Soós Katalin, a II. RFKMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója köszöntésével egybekötve egy bejelentést is hozott, mely szerint ez a tanév egy változással kezdődik: az intézmény eddig a középiskolai mellett szakoktatást végzett, mostantól viszont profilalapú oktatásra tér át. Így most 10. és 11. osztályba hirdettek felvételt. Mostantól az a cél, hogy felkészítsék a diákokat az érettségire, és biztos alapokat nyújtsanak a felsőoktatáshoz.
– Bízom benne, hogy sokan felfedezitek magatokban azt a rejtett tehetséget, azt a belső erőt, amely eddig talán ismeretlen volt számotokra
– emelte ki az igazgató asszony.
Magyarország Beregszászi Konzulátusa és Ungvári Főkonzulátusa nevében Balogh György konzul szólt. Beszéde valóban biztató és erőt adó volt:
– Győzni csak az tud, aki tudja, hogy a győzelemnek mi az ára. Aki erre a főiskolára jár, aki ebben a szakképzési intézetben tanul, az tudja, hogy mit vállal: jóval többet, mint mások. És többet is kell nyújtania. A sors nem végzett. A sors a kezünkben van, alakítható, a nehézségek leküzdhetők
– jelentette ki.
Ezt követően Demeter Hanna, II. évfolyamos turizmus és rekreáció szakos diák előadta a Tanévnyitóra című verset. Az intézmény énekkara pedig Lőrincz Szilvia vezetésével a Legyen áldás az úton című dallal tette szebbé a rendezvényt.
Az ünnepség egyik legfontosabb pillanata következett: a tizedikesek elmondták esküjüket, és kezet foghattak a főiskola és a szakképzési intézet vezetőségének képviselőivel.
A kézfogás a bizalmat közvetíti: azt üzeni, hogy tiszteljük a másikat, és nyitottak vagyunk a kapcsolatra. Másrészt szimbolizálja a közösséghez tartozást és a közös értékeket. Az elsősöknek szükségük volt erre a beavató szertartásra: az esküre és a kézfogásra, hogy teljes vállszéllességgel büszkén vállalják, hogy az intézmény tanulói lettek.
A záróbeszédet dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya mondta.
Ő is kifejtette, hogy az intézmény profilváltásának célja: a diákok a választott tudományba való minél nagyobb belemerülése. Mint közösség, képviseljék azt a szellemiséget, amelyet a Rákóczi-főiskola is képvisel. Arra kérte a diákokat, hogy használják ki minél inkább azt a lehetőséget, melyet az intézmény nyújtani tud, hogy minél többet érjenek el az életben a választott célok kapcsán.
Végül a jelenlévők a történelmi egyházak képviselőinek áldásával indulhattak útnak, valamint a rendezvény záróakkordjaként elénekelték a Szózatot.
Fehér Rita