Ukrajnában szükség van az oktatási minőség javítására
Az utóbbi években a társadalmunk alapvető problémája az oktatásban végrehajtandó változások kérdése. Az oktatási szakemberek újabb és újabb innovációkkal állnak elő, azonban gyakran érződik az új megoldások módszertani megalapozatlansága, rendszertelensége.
Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban jelent meg nemrégiben Vaszil Kreminy cikke, aki jelenleg az Ukrán Pedagógiai Tudományok Akadémiájának elnöke, az Ukrán Nemzeti Akadémia tagja, illetve 1999 és 2005 között Ukrajna oktatási és tudományos minisztere volt.
A tudós rávilágít, hogy az ukrajnai társadalomnak nincs egységesen kialakult képe, ami az egyik legfontosabb oka az oktatási változtatások szükségességének. Hangsúlyozza továbbá, hogy változások alapját az képezi, hogy egyfajta értetlenség figyelhető meg társadalmunk részéről az új civilizációs változásokkal és kihívásokkal kapcsolatban, így az oktatás legfőbb iránya a 21. századi életre való nevelés kell legyen.
Megállapításain kívül a szerző a változások szükségességének különböző szempontjait, összetevőit nevezi meg:
Egyrészt. Az emberiség egy új típusú civilizációba lépett – az ún. innovációs civilizációba. Tehát nagyon fontos, hogy a gyerekekben kialakítsuk a helyes életvitelre való képességet és az ennek megtanulására való hajlandóságot, illetve fontos ezen kívül, hogy az emberi élet és tevékenység helyes módszertanára megtanítsuk a fiatalokat.
Másodsorban. A modern civilizáció sajátossága, hogy az emberi tevékenység egy kommunikációs környezetben zajlik. Ehhez kapcsolódóan, magának az oktatási folyamatoknak az eszközrendszerét is át kell alakítani. Jelenleg az oktatási folyamatban a tanár a szubjektum és a diák általában egyfajta passzív alany, objektum. Az innovációknak olyan irányúaknak kell lennie, hogy lehetővé tegyék az oktatási folyamat valamennyi szereplőjének aktivitását, egyenlőségét, kölcsönös együttműködését és tiszteletét
A tekintélyelvű oktatási modellt a demokratikus pedagógia modellnek kell felváltania. Ezt azért is fontosnak tartja a szerző, mert egy ilyen fajta oktatási változás képes csak a demokrácia értékeit hordozó, és azt igénylő kritikus tömeget kialakítani.
Harmadik szempontként hangsúlyozta a szerző, hogy az emberiség globális fejlődésének következtében, az tud érvényesülni, aki megtanul egy ilyen globalizálódott környezetben tevékenykedni, ezért kell az angol nyelv tanulását minden iskolás számára kötelezővé tenni.
Negyedik fontos momentumként kiemelte, hogy korunkban nagyon fontos, azoknak azon értékek rendszerének összehangolása, amit átadni szeretnénk a gyereknek. Azon kívül arra kell terelnünk a tanulókat az oktatás során, hogy kialakuljon bennük a sikeres érvényesülésre való törekvés. Ennek érdekében a legfontosabb a minőségi oktatás ösztönzése, a tekintélyelvű pedagógiai módszerek motiválása helyett.
Ötödikként a szerző arról értekezik, hogy modern világ nem csupán új feladatokat állít az oktatás elé, de új lehetőségeket is teremt. Ez elsősorban az információs technológia, mely számítógép felhasználása mellett lehetővé teszi az intenzívebb személyre szabott, oktatási folyamatot, valamint a tanulási folyamat egy új válfaját is, a távoktatást.
Utolsó szempontként a szerző kiemelte, hogy a legfontosabb változás, az oktatás gyermekközpontúsága kell legyen. Az oktatás és a nevelői munka olyan közelítésével, amely segítségével a fiatalok individualitását fejlesszék, elősegítve önmegvalósításukat, és érvényesülésüket a társadalmi folyamatokban.
A dzerkalo nyomán