145 éve született Hajós Alfréd

145 éve, 1878. február elsején született Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnoka, aki az 1896-os athéni játékokon két gyorsúszószámban is győzelmet aratott. A „magyar delfinként” világhírűvé vált sportoló később az atlétikában és a futballban is remekelt. Mindemellett építészként is maradandót alkotott.

Hajós Alfréd több jeles létesítmény megtervezésével is támogatta a magyar sportélet fellendítését. Munkásságát olyan ismert épületek dicsérik Magyarországon, mint a debreceni Aranybika Szálló, a Magyar Általános Hitelbank szabadkai fiókja, vagy az 1926-ban felújított miskolci Népkerti Vigadó.

Magyarország első olimpiai ezüstérmese – Athénban ugyanis a győzteseket még nem arany-, hanem ezüstmedállal jutalmazták – eredetileg Guttmann Arnold néven született egy szegény budapesti zsidó családban. Hajós 13 esztendős korában félárvaságra jutott, miután édesapja belefulladt a Dunába, a fiatalember állítólag a tragédia hatására tanult meg úszni. Sajátos technikájának is köszönhetően magyar bajnoki címet szerzett, majd 1895-ben az Európa-bajnokságon is diadalmaskodott. Később beiratkozott a Műegyetem építészmérnöki karára, majd a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségének egyik vezetője elérte, hogy a maréknyi magyar delegáció tagjaként bekerüljön az első újkori olimpián induló csapatba.

A „magyar delfin” nagy napja

Az ekkor mindössze 18 esztendős fiatalember 1896. április 11-én írta be nevét a magyar sporttörténelembe: ekkor rendezték meg az úszóversenyeket, melyekre nem medencében, hanem a tenger hullámai között került sor.

Feljegyzések szerint a víz hőmérséklete alig haladta meg a 13 Celsius-fokot, ami meghökkentő lehetett Hajós számára, aki a Rudas gyógyfürdő 28 fokos termálvizében készült fel az olimpiára. Ennek ellenére győzött a 100 méteres gyorsúszásban, majd egy horgonyzó hajótól indulva – jókora előnnyel – az 1200 méteres számot is megnyerte.

Noha előzőleg faggyúval kente be testét, a hideg víz mégis próbára tette Hajós szervezetét. Második sikerét ezért csak azután tudta megünnepelni, hogy a görög matrózok a partra segítették. Az újdonsült olimpiai bajnok győzelmi ceremóniája is elhúzódott, a görög rendezők ugyanis tévedésből a Monarchia ünnepi dalát, a Gott erhaltét kezdték el játszani, Hajós viszont nem ment fel addig a dobogóra, amíg a Himnusz meg nem szólalt.

A Rubicon törtélnelmi magazin szerint I. György görög király legidősebb fia titulálta először „magyar delfinnek” Hajós Alfrédot, akit később a hazai és nemzetközi sajtó egyaránt ezen a néven emlegetett.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: Nemzeti Fotótár/Reprodukció