Magyaroknak is köszönhetően lett legendás klub a Barcelona

Szerző: | 2020.11.29., 10:18 | Sport

Forrás: Fcbarcelona.com

A világ egyik legismertebb klubcsapata, az FC Barcelona története egy 121 évvel ezelőtt feladott újsághirdetéssel kezdődött el. Ebben Joan Gamper olyan társakat keresett, akikkel együtt futballozhatna. Az FC Barcelona történetének alakulásán – hasonlóan más európai topcsapatokéhoz – a magyarok is otthagyták a kézjegyüket. Jövő hét szerdán a Bajnokok Ligája csoportkörében a Ferencváros ismét megmérkőzik a katalán csapattal.

„Més que un club”, vagyis „több, mint egy klub” – ez a világ egyik legismertebb labdarúgócsapatának mottója. A gránátvörös alakulat egyszerre jelenti a látványos és technikás futballt és a katalán nemzeti érzést. Még akkor is, ha a katalán játékosokra egyébként nagyban építő klub történetét nem csak és kizárólag katalánok alakították. Sőt.

Az FC Barcelonában olyan világhírű játékosok fordultak meg az elmúlt 121 évben, mint a héten tragikus hirtelenséggel elhunyt legenda, Diego Maradona, vagy – a teljesség igénye nélkül – Johan Cruyff, Gary Lineker, Michael Laudrup, Ronaldo, Rivaldo, Ronaldinho, Luis Figo, Xavi. De játékosként a ma sikeres menedzser, Josep „Pep” Guardiola is itt tanult meg mindent a futballról, napjainkban pedig a hatszoros aranylabdás Lionel Messi ül a Barca trónján.

Nem magyarokkal, hanem svájciakkal kezdődik a klub története. 1899. október 22-én egy huszonkét éves svájci fiatalember, egy bizonyos Hans Kamper a Los Deportes nevű lapban hirdetést adott fel, hogy rátaláljon más futballkedvelőkre.

A hirdetésre tizenegyen válaszoltak, és november 29-én össze is gyűltek egy helyi edzőteremben, hogy megalapítsák a ma FC Barcelona néven ismert klubot.

Meglepő módon azonban a klub első elnöke nem a később Joan Gamper néven híressé vált alapító lett, hanem egy svájci honfitársa, Walter Wild. Ez nem is csoda, hiszen Gampertől távol állt egy klub megszervezése: visszahúzódó, magának való figuraként tartották számon, akit csak az érdekel, ami a pályán történik. Mégis, 1908-ban el kellett vállalnia az elnökséget, hogy megmentse a csapatot az anyagi csődtől. Végül egészen haláláig – életének önkezével vetett véget –, 1930-ig többször is beugrósként, amíg nem találtak újabb elnököt a klub élére, ő vezette a csapatot.

A magyarok barcelonai története a méltánytalanul elfeledett Pozsonyi Imrével kezdődik. Igaz, csak epizódszerep jutott neki, hiszen a klub első, szerződtetett, profi edzőjének, Jack Greenwellnek az 1924-es távozása után ő ült le „ideiglenes” jelleggel a kispadra. Negyven mérkőzésen összesen harminc győzelmet ért el.

Plattkó Ferenc a húszas években hét évig erősítette a Barcát: a kapus összesen 189 mérkőzésen védte a gránátvörösök kapuját. Sőt, ha úgy kívánta a helyzet, akár csatárt is játszott.

A csapat első sikerkorszakát Plattkó személyesen élhette át: ebben az időszakban nyerte el a csapat az első La Liga bajnoki címét, de a Copa del Rey-t, vagyis a spanyol királyi kupát is háromszor hódította el.

Plattkó volt a kapus az 1928-as kupadöntőn is, amelyet a baszk Real Sociedad ellen vívott a Barcelona. Mivel az első meccsen 1-1-es döntetlen született, nem kis részben a magyar kapus emberfeletti teljesítményének köszönhetően, megismételt döntőt is játszottak, ahol a játék annyira durvává vált, hogy több Barca-játékos is komoly sérülést szerzett. Plattkót a félidőben kellett összedrótozni, hogy tovább tudjon védeni: a fején tizenkét centiméteres hasadás keletkezett egy belépő után, amit csak ugyanennyi kapoccsal tudtak összefogni, és egy ujja is eltörött. A második félidőben hatalmas kötésekkel lépett pályára, a Nemzeti Sport beszámolója szerint „az egyik vetődésnél lerúgták a kötést a fejéről úgy, hogy a tizenkét kapocsból hét felszakadt”.

Még csak ki sem állott egy percre sem, hanem máris dobta magát a másik rohamba. Ráfutottak, valósággal összetaposták, hogy egyetlen porcikája se maradt ép, mert kék és zöld foltok jelezték mindenütt a testén a rettentő tusa nyomát. A bőrt szinte letaposták sok helyen róla, hogy véres, összetört testtel hagyta el végeredményben a pályát, ahol a mérkőzés során megmentette – számolt be Plattkó megpróbáltatásairól a Nemzeti Sport.

Végül 1-1 lett ez a meccs is, csak a második újrajátszás hozott eredményt: akkor a katalánok 3-1-re verték a San Sebastian-i alakulatot. A Barcelona harmadik kupájának megszerzésében óriási szerepe volt Plattkónak, akit a mai napig hősként tisztelnek a klubnál. A költő, Rafael Alberti még ódát is írt Plattkóról, hogy így örökítse meg helytállását.

Plattkó játékos pályafutása befejezése után edzősködni kezdett, és ’34–35-ben, később ’55–56-ban is irányíthatta az együttest.

Puskás Ferencéhez hasonló kultusza van Barcelonában Kubala Lászlónak: egész alakos szobor állít emléket a csapat szlovák–magyar származású csatárának a Camp Nou előtt. Ez nem meglepő, hiszen Kubala nemcsak a Barcelona, hanem a teljes, spanyol futball egyik meghatározó alakja volt.

A 2002-ben elhunyt Kubala játékosként a Ganzban nevelkedett, majd játszott a Ferencvárosban és a Vasasban is.

Kubala 1949-ben a Rákosi-rezsim idején elhagyta az országot és magyar emigránsokból verbuvált csapatban folytatta labdarúgó-karrierjét. 1950-ben spanyol csapatokkal vívott barátságos meccseken fedezte fel Josep Samitier, Plattkó egykori csapattársa, ekkoriban pedig a Barca fő játékosmegfigyelője, és le is szerződtette a klubhoz.

Arany éveket töltött Kubala a Barcelonában. Az anekdóták szerint miatta épült a csapat legendás stadionja, a Camp Nou, mert annyian akarták látni, hogy a régi stadion kicsinek bizonyult. Kubalához az ’56-os forradalom utáni megtorlás elől menekülve 1958-ban csatlakozott a csapathoz két honfitársa, az Aranycsapat két tagja, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán is. A három magyar ’58 és ’61 között ontották a gólokat és dominálták a Barcelona játékát, az ’58/59-es és az ’59/60-as idényben a La Ligát is megnyerve. Nagyjából úgy, mint később, Johan Cruyff idején a hollandok…

Kubala tíz éven át erősítette a gránátvörös alakulatot: 186 meccsen lépett pályára és 131 gólt szerzett. Ezután még két év kihagyás következett, de csak a pályán: Kubala a Barcelona edzőjeként folytatta. Igaz, népszerűségében törést jelentett, hogy ’63-ban a Real Madrid legendájával, Alfredo Di Stéfanóval közösen, játékos-edzőként elvállalták a városi rivális Espanyol irányítását.

De Kubalát a mai napig tisztelik és szeretik a spanyolok, ami nem csoda: tizenegy évig volt a válogatott szövetségi kapitánya, 1969 és 1980 között. Kubala 2002-ben hunyt el, szobra ma a Camp Nou előtt áll.

A magyar játékos hírnevére még az sem vetett árnyékot, hogy amikor a hispán válogatottat irányította nem sok babér termett a hispánoknak: az 1964-es Európa-bajnoki cím megszerzését követően legközelebb 1980-ban jutottak ki a kontinenstornára, a világbajnokságon pedig csak a ’78-ason jártak. Bár a spanyolok a hetvenes években nem a focival voltak elfoglalva: Franco tábornok ’75-ben bekövetkezett halálával az élet alapjaiban változott meg a déli országban.

Ma már az FC Barcelona valóban több mint egy klub. Rendkívül erős márka is, amelyet lehet kedvelni vagy nem kedvelni, de a jelen futballjában megkerülhetetlen. Az ősi riválissal, a Real Madriddal vívott El Clásicók a klubfutball legnézettebb derbijei közé tartoznak.

A csapat 121 éves történelme során huszonhat alkalommal nyerte meg a spanyol bajnokságot, harmincszor a Copa del Rey-t, tizenháromszor a spanyol szuperkupát. Ötszörös Bajnokok Ligája-győztes, négyszer nyerte meg a kupagyőztesek Európa-kupáját, öt alkalommal hódította el az európai Szuperkupát. Ebből a sikertörténetből az évek során több magyar is kivette a részét.

Forrás: hirado.hu

Gombasaláta

Gombasaláta

A recept elkészítése egy kissé időigényes, de egyáltalán nem nehéz, és íze többszörösen kárpótol a ráfordított időért.

Pin It on Pinterest

Share This