Sikeres lesz-e Lengyelország és Ukrajna az EURO 2012-vel?

A Labdarúgó Európa Bajnokság (EURO 2012) keretében eszközölt beruházások mindkét országban fellendítették a beruházási kedvet. Lengyelországban és Ukrajnában összesen 30,2 milliárd euró értékű beruházásra került sor, amelynek mintegy 90 százaléka az infrastruktúrára irányult. A mérkőzéseket a várakozások szerint egymillió turista keresi fel, legalább 800 millió eurós bevételt generálva mindkét ország számára. Az EURO 2012 a várakozások szerint 2008 és 2020 között 2 százalékkal dobhatja meg a lengyel GDP-t.

Az Európa Bajnokság számszerűsíthető hatásai

Lengyelország és Ukrajna 30,2 milliárd eurót invesztált az infrastruktúra és a sportlétesítmények fejlesztésébe, így nagymértékben növekedett a beruházások volumene (9 százalékkal Ukrajnában és 8,5 százalékkal Lengyelországban), valamint a pénzügyi válság hatásai is tompultak. Közel egymillió turista várható, és a számítások szerint fejenként 3-4 vendégéjszakát töltenek majd el és mintegy 800 eurót költenek el. A várható bevételeken túl a jelentős mértékben modernizált infrastruktúra is az előnyök között szerepel.

A jelentős lengyelországi infrastruktúra-beruházások nyomán emelkedhet a működőtőke-beáramlás

Lengyelország EURO2012-vel kapcsolatos, 19,8 milliárd euróra, azaz a GDP 5,2 százalékára rúgó beruházásainak 86 százalékát a közlekedési infrastruktúra modernizálására (az utak, a városi közlekedés, a vasút, és a repülőterek fejlesztésére) fordította. Az EU negyedik legkevésbé sűrű autópálya-hálózatával rendelkező Lengyelország jelentős fejlődést ért el a közlekedési hálózatok terén, ami a várakozások szerint kedvezően hat a belföldi gyártók hatékonyságára és termelékenységére. – „Ez pedig nagyobb volumenű működő-tőkét vonz ide, ugyanis eddig az elégtelen infrastruktúra számított Lengyelországban a beruházások számára a legnagyobb elrettentő erőnek” – mondta Birgit Niessner, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzések csoportjának vezető elemzője. Ennek megfelelően a beruházások 2012 végére segíthetnek a munkanélküliséget a kormány által kitűzött 12,3 százalékos célig javítani. – „Emellett a szervezőknek sikerült a sportinfrastruktúrában a beruházási arányt 10 százalék alá szorítani, ami azért jelentős fegyvertény, mert a nagy befogadóképességű sportlétesítményeknek az ilyen nagyszabású rendezvények utáni hasznosítása többnyire problémát jelent a rendező országok számára” – magyarázta Birgit Niessner.

Csak szerény fellendülés várható a turizmus terén

Az Erste elemzői szerint az Európa-bajnokság nem jelent nagy ugrást a Lengyelországba látogató turisták számában. A várt 5-700 ezer focirajongó nagyjából megfelel a szokásos éves növekedés mértékének (2011-ben 13,1 millió turista látogatott el az országba a 2010-ben regisztrált 12,4 millió után). – „A turizmussal összekapcsolható előnyök vélhetően rövid életűek lesznek és csak a különleges kiadásokat (pl. biztonsági intézkedéseket) fedezik. Véleményünk szerint a hosszú távú hatások még ennél is kérdésesebbek” – jelentette ki Birgit Niessner, hozzátéve, hogy szerinte reálisabb 800 euró fejenkénti költéssel számolni, mint a lengyel álláspont szerinti ezer euróval. „Másrészről viszont ha a lengyel válogatott kis szerencsével érmet szerez, az már a reálgazdaságon is meg fog látszani, hiszen nő a fogyasztói bizalom és a háztartások fogyasztása, így gyorsul a gazdasági növekedés is” – magyarázta az elemző.

Kamatemelés várható az EU-pénzek 2013-as visszaesése nyomán

A beruházások 31 százaléka EU-pénzekből származott, így a nettó EU-transzfer 2011-ben már a GDP 2,4 százalékát tette ki a 2009. évi 0,9 százalék után. – „Ez az érték 2013-ban várhatóan 0,9 százalékra esik vissza, ami majd kihatással lesz a devizaárfolyamra, és szélsőséges esetben a Monetáris Tanács döntéseire. A kormány szívesen nyúlt ezekhez a pénzekhez, hogy szükség esetén megtámogassa a zlotyt úgy, hogy vagy a jegybanknál, vagy a piacon értékesítette. Amennyiben megszűnik az ilyen tranzakció, a monetáris tanács egyedül marad a zloty erősítését célzó küzdelemben, és ezért fennállhat a kísértés, hogy előbb emeljen kamatot” – vázolta Birgit Niessner.

Ukrajna közlekedési hálózatába folyt a kiadások oroszlánrésze

Az ország 2008 és 2012 között összesen a GDP 9 százalékát költötte a foci EB-re való felkészülésre, s eközben évente 69 ezer munkahelyet teremtett. A kiadások 85 százalékát a meglehetősen hiányos infrastruktúrára költötte a kormány. A közlekedési- és sportinfrastruktúra terén már réges-rég változásokat kellett volna végrehajtani, ezért nem lehet az ilyen beruházásokat pusztán a turisták kiszolgálására létrehozott túlkapacitásnak értékelni. Új repülőtéri terminálok épültek a mérkőzéseknek otthont adó városokban, és a fejlesztésekhez hozzátartozott egy-egy új kifutópálya építése is, ez alól csak Kijev számít kivételnek. A nagyobb városokat összekötő utakat is teljesen felújították. Például a Lviv és Kijev közti 540 kilométeres utat régen a vonatok 7-10 óra alatt tették meg. Az importált koreai vonatok 180 km/h-s sebességgel hasíthatnak az újonnan épített vágányokon, ami mindenképpen nagy előrelépést jelent az ország számára. Az önkormányzatok nagymértékben növelik közlekedési portfóliójukat elsősorban a gyártott nagyméretű buszokkal. Ha nincs az EB, talán ezek a beruházások sem valósulnak meg. Sőt, az is valószínűnek tűnik, hogy az építőipari vállalatok és az önkormányzatok tovább lobbiznak majd azért, hogy az ilyen jellegű kiadások az EURO2012 után se csappanjanak meg”- mondta Birgit Niessner.

A drága szállás elriaszthatja a turistákat

Ukrajna számos kritikát kap a futballturistákat elriasztó és így a látogatók számát visszavető elszabadult szobaárak miatt. – „Ukrajnában a szobaárak, különösen a meccsek időpontjára, rendkívüli magasságokba kúsztak fel az építési engedélyek nehézkes beszerezhetősége miatt, ami ugye korlátozza a szállodai férőhelyek számát. A magas szállodai kiadások miatt csak két futballválogatott választotta Ukrajnát bázisául – vázolta az elemző a helyzetet”.

Nehéz lesz megszerettetni Ukrajnát a világgal

Ukrajna mindemellett még kemény kihívásokra is számíthat a közvélemény részéről, és így bizony nehéz lesz pozitív színben feltűnni. – „Politikai oldalon gond van az ország imidzsével: már több európai politikus is kijelentette, hogy nem látogat el Ukrajnába, így tiltakozva Julia Tyimosenkó fogva tartása ellen. De arra számítunk, hogy az EB kezdetével a mérkőzések saját dinamikára tesznek szert és háttérbe szorítják a politikai megfontolásokat” – jósolja az elemző.
Forrás: orientpress