A zene gyógyíthatja a szívet is
Évszázadok óta ismert, hogy a zene hat ránk, és nem csupán a lelkünkre, hanem azon keresztül a fizikai állapotunkra is. Megváltoztathatja a szívritmust, a vérnyomást, ezáltal a szívműködésre is hatással van. De hogyan?
A XX. században rengeteg időt fordítottak annak bizonyítására, hogy a zene terápiás eszköz is lehet, azóta pedig a fájdalomcsillapításban, a pszichológiában/pszichiátriában és a kardiológiában is megjelent, mint kiegészítő terápiás lehetőség. Egy jól dokumentált vizsgálatban például a Yale New-Haven Hospital kardiológiai osztályán véletlenszerűen kiválasztott betegek egy csoportja meditatív, a szívfrekvenciánál lassabb tempójú zenét hallgatott, a másik csoport tagjai emellett 20 perces reiki kezelést is kaptak, míg a harmadik csoport (kontrollcsoportként) tagjai ez idő alatt semmit sem csináltnak, csak feküdtek.
Vizsgálták közben a hangulatváltozást, a szívfrekvencia változását, illetve maguk a betegek is osztályozták a saját pszichés állapotukat. A vizsgálatból az derült ki, hogy a reiki kezelés és a zenével kombinált kezelés az egyébként pozitív állapotot még inkább javította, illetve, ha valakinél negatív érzések voltak, akkor azok enyhültek. Javult a szívfrekvencia is, annyira, mintha az illető béta-blokkolót kapott volna.
A Harvard Medical School Health Publication sorozatában olvasható az az összefoglaló, amely a Massachusets General Hospitalban végzett kutatásról szól: súlyos állapotuk miatt ágynyugalomra ítélt szívbetegek hallgattak fél órán át zenét. A mérések szerint lassult a szívfrekvenciájuk, csökkent a vérnyomásuk és kevesebb feszültséget éreztek, mint a zenét nem hallgató kontroll csoport tagjai.
Hasonló vizsgálat volt az Abbott Northwestern Hospitalban (Minneapolis), ahol a szívsebészeten a páciensek szívműtét után lágy zenét hallgattak. Az eredmények szerint nyugodtabbak voltak és ritkábban éreztek fájdalmat, mint a csöndes szobában fekvő kontrollcsoport. Hongkongban egy egy hónapos vizsgálatot tartottak, ahol mindennap 25 percig hallgattak relaxáló zenét a kutatás résztvevői, és az eredmények szerint a szisztolésvérnyomás-átlag 12 Hgmm értékkel, a diasztolés 5 Hgmm értékkel csökkent.
Szívroham utáni napi 30 perc zenehallgatással is végeztek kutatást: az eredmények szerint ez jelentősen csökkenti a további szívbetegségek kockázatát. A kutatásba 350.000 embert vontak be, akiknek szívrohamuk és infarktus utáni anginájuk is volt, ami a szívrohamot követő mellkasi fájdalom. Ezeknek a személyeknek a fele a hagyományos kezelést kapta, míg a másik fele a hagyományos terápia mellett napi 30 perces zeneterápiát is kapott. A zeneterápiát személyre szabták. A kutatók először 30 perces zenei klipeket játszottak le a betegeknek, hogy a pupillájuk tágulásának mértékéből megállapítsák, mennyire nyugtatta meg őket az éppen lejátszott zenei részlet. Miután meghatározták, melyik zene volt a legmegnyugtatóbb, a kutatók a betegekkel együttműködve kiválasztották a legkellemesebb tempót és hangzást.
A kutatócsoport ezután megkérte a zeneterápiában részt vevő betegeket, hogy napi 30 percig hallgassák a kiválasztott zenéket. Bármikor hallgathatták, amikor éppen jólesett, lehetőleg csukott szemmel, nyugodt környezetben. Ez a kísérleti folyamat 7 évig tartott, és a zeneterápiás csoportok naplót vezettek a tapasztalataikról. Minden résztvevő jelentkezett kontrollvizsgálaton az első évben háromhavonta, majd a fennmaradó hat évben évente egyszer.
A hét év letelte után a kutatók azt vették észre, hogy a zeneterápiás személyek, akik a hagyományos kezeléseket is megkapták, egyértelműen kisebb valószínűséggel szorongtak, kevésbé féltek az újabb fájdalmaktól, mint azok, akik csak a hagyományos terápiában részesültek. A zeneterápiás csoport tagjai ritkábban szorongtak és kevesebbszer volt anginás fájdalmuk, mint a hagyományosan kezelt csoport tagjainak. Továbbá a kutatók arra jutottak, hogy azoknál a személyeknél, akik zeneterápiát is kaptak, jelentősen kisebb valószínűséggel alakultak ki más szívbetegségek. Ebben a csoportban 18 százalékkal kevesebb volt a szívelégtelenség, 20 százalékkal ritkábban volt szükség szívkoszorúér bypass graft műtétre és 16 százalékkal alacsonyabb volt a kardiológiai okból bekövetkező halálozás.