Az alma kártevőiről

Molnár Krisztina Színes

Almásaink legjelentősebb kártevője az almamoly. Károsítása miatt akár a termés 90%-a is tönkremehet. Környékünkön az almamoly mellett egyre nagyobb gondot okoz az almailonca. A hűvösebb nyarakon jelentősebb károsítására lehet számítani.

Az almamoly
Az almamolynak (Cydia pomonella) több tápnövénye is ismert, az alma mellett ilyen a körte, a birs és a dió. A lepke teste 9–12 mm hosszú, szárnyának fesztávolsága 18–22 mm. Az elülső szárnyak szürkésbarnák, csúcsukon 1-1 ragyogó bronzszínű tükörfolt látható. Hátulsó szárnypárja barnásszürke, világosabb rajzolattal.
A nőstények a gyümölcsre rakják petéiket, a kikelt lárva pedig rövid idő alatt berágja magát a gyümölcsbe, ami nagyon megnehezíti az ellene való védekezést. Ritkábban a levelekre is rak petéket az almamoly. A kártevő (az első nemzedék) leggyakrabban a csészelevelek mellett vagy a kocsánynál, esetleg a gyümölcsök érintkezési helyén rágja be magát a dió nagyságú kis almába, egészen a magházig. A károsított gyümölcs idő előtt lehull, illetve megjelenik rajta a gyümölcsrothadás is (monília). Egyes almafajtáknál a hajtásokba is berághat az almamoly és károsíthatja azokat. Károsításával mindenki találkozott már. A berágásnál sötétbarna ürüléket hagy maga után. Egy hernyó több gyümölcsöt is tönkretehet fejlődése során.
Az almamoly károsításával egészen szüretig találkozhatunk. A kártevő kétnemzedékes, bár az elmúlt évben egy harmadik nemzedék is megjelent. Lárva alakban, bebábozódva telel át, elsősorban a fa törzsén repedésekben, a kéreg alatt. Az első nemzedékre időjárástól függően április közepétől május elejéig lehet számítani. A második nemzedék július elejétől tűnik fel, a harmadik pedig augusztus végére tehető. A nemzedékek összefolynak, nem lehet elkülöníteni egymástól azokat.
Felszaporodásuknak kedvez a száraz meleg időjárás. Amennyiben nem megfelelőek a körülmények, a hernyók egy része diapauzába vonul, nyugalmi állapotban tölti akár az egész évet, s majd csak a következő évben fejlődik tovább.
Az első hernyók megjelenésére-kelésére a rajzás kezdete után három héttel, tömeges kelésükre pedig a rajzáscsúcsot követő 10–14. nap után lehet számítani. Kanadai megfigyelések szerint az első imágók fogása után kb. 250°C effektív hőösszegre volt szükség az első hernyók keléséhez; a hernyók felének kikeléséhez pedig az első rajzáscsúcs után kb. 280°C hőösszeg szükségeltetik.
A rajzás kezdete és a csúcsa azért fontos, mivel a vegyszeres védekezés a hernyók tömeges kikelésének időszakában hatékony. Ha viszont már a gyümölcsbe hatol a kártevő, sokkal nehezebb a védekezés ellene. Legalább két csapdát alkalmazzunk a gyümölcsösben, és a fogási eredményeket jegyezzük fel. Védekezésre akkor van szükség, ha csapdáink 3-4 naponta több mint 3-8 hímlepkét fognak.
Kárpátalján (Beregszászban) az almamoly rajzásának kezdetét május 4-én észlelték, ekkor öt egyedet fogott a feromoncsapda. Az első nemzedék lárváinak megjelenésére legkorábban – az időjárást is figyelembe véve – május 14–18. körül lehet számítani, a tömeges kelésre pedig vélhetően május 20. után. Az ellenük való védekezést is ekkorra időzítsük. 2016-ban az almamoly rajzása pontosan két héttel korábban kezdődött, az első egyedeket április 20-án észlelték a feromoncsapdákban.
A permetezésekkor alkalmazott rovarölő szerek más molykártevők ellen szintén hatásosak, és a legtöbb esetben több kártevő ellen is tudunk egy permetszerrel védekezni. Védekezhetünk a lárva fejlődését gátló szerekkel – például Dimilin 25 WP, Mach 050 EC (16 ml/10 l), melyeknek érintkezniük kell a hernyókkal, hasonlóan a jól ismert, nálunk is bevált kontakt szerekhez, mint amilyen például a Karate Zeon 5 CS (4 ml/10 l), vagy a felszívódókkal: Actara 25 WG (1,4 gr/10 l), Цезарь (4–6 ml/10 l, amely az atka és más kártevők ellen is hatásos), Confidor Extra (0,7 gr/10 l), Mospilan (2–4 ml/10 l, Coragen (0,15–0,175 l/ha). Minden permetezéskor javasolt a permetszerhez tapadásfokozót adni, illetve indokolt esetben gombaölő permetszereket is.

Almailonca
Az almailonca (Січатая ліс­товерт­ка, Adoxophyes orana) kb. 7–9 mm hosszú, a szárnyfesztávolság: 15–20 mm. Az első szárnyainak színe a világosbarnától okkersárgáig változik, két sötét harántsávval. Hátulsó szárnya világosszürke. Lárvája 12–22 mm hosszú, színe almazöld, szürkés dudorokkal a hátsó részén. Kétnemzedékes faj, a nemzedékek között mostanában gyenge volt az átmenet, összemosódtak a nemzedékek, ezért folyamatos megfigyelésre van szükség.
Tápnövényei elsősorban a rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfajok (kajszi, őszibarack, körte, alma stb.), illetve kb. 70 más fás szárú növényen is kifejlődhet.
Hernyó alakban, a kéregrepedésekben telel át. Egy vegetációban három alkalommal is okozhat jelentősebb károsítást.
Először tavasszal az áttelelő 2-3. lárvastádiumú hernyók a rügyeket odvasítják (kirágják), majd a kis leveleket, bimbókat és a virágokat rágják meg, amelyeket szövedékszálakkal beszőnek. Majd a nyár folyamán, ősszel megrágják, szövedékkel összehúzzák, összesodorják (Sodrómolyok) a leveleket, és így védett helyen károsítanak, táplálkoznak, illetve a gyümölcscsokrok között vagy a gyümölcs felületén, a gyümölcshöz szőtt levél alatt károsítanak. A károsítás helyén később be is bábozódnak, ami kb. 7-10 napig tart, és április végére–május elejére megjelennek az első nemzedékhez tartozó imágók. Az imágók a délutáni-esti órákban repülnek, párosodnak, majd sárgászöld petéiket kis csomókban a levelekre vagy a gyümölcsre rakják. Embrio­ná­lis fejlődésük a tojásban 7–14 nap. A csapadékos, hűvös időjárás csökkenti a kelő lárvák számát. A kikelt hernyók a hajtásvégekre mennek, majd a hernyószövedéken leereszkednek és a szél segítségével mind a fán, mind a szomszédos fákon széterjednek, és megkezdik károsításukat.
Második nemzedékük július végétől augusztusig, de akár szeptemberig is rajzik. A második nemzedék által lerakott tojásokból a hernyók L2 (második vedlési állapotú lárva) állapotig fejlődnek, majd a hőmérséklet csökkenésével a kéregrepedésekben, gubóban telelnek át.
Az almailonca rajzását szex­fe­ro­mon csapdákkal tudjuk észlelni. Akkor a legeredményesebb a védekezés, ha a frissen kikelt hernyók ellen permetezünk. A szakirodalom és megfigyelések alapján a tojáscsomók a hím egyedek (rajzáscsúcs/tömeges rajzás) csapdázása után 2-3 nappal jelennek meg. A kis hernyók kikeléséig a tojásokból 18°C-on, kb. 12–14 nap, 25°C, kb. 7 nap kell.
Kárpátalján (Beregszászban) az almailonca rajzásának kezdetét április 30-án észlelték, amikor egyetlen egyedet fogott a feromoncsapda. Az első nemzedék lárváinak megjelenésére legkorábban az időjárást is figyelembe véve május 17–20. körül lehet számítani. De mivel még nem jelentős az elfogott hím imágók száma, ezért az ellenük való védekezést (permetezést) későbbre tervezzük, kb. május 25–30. körül.
Az almailonca elleni védekezés akkor lesz eredményes, ha a permetezéseink a megfigyelésekre épülnek, például a feromoncsapdázásra és a növényállomány rendszeres megfigyelésére. A védekezéshez az almamoly ellen ajánlott rovarölő szereket javasoljuk.

Pái Béla