Ballagási tarisznyákra a járvány ellenére is szükség van
A koronavírus-járvány miatt idén elmaradtak a nagyszabású ballagások. A tanulók csak későbbi időpontban vagy szűk körben tarthatják meg az évzáró ünnepséget.
A ballagás egy életciklus lezárása, mely igen nagy jelentőséggel bír minden tanuló számára, és mely alkalmon mindenkinek és mindennek megvan a maga helye és jelentősége. Ekképpen a tarisznyának is, melyet a ballagók vállukon átvetve viselnek az ünnepség alatt. A későbbiekben pedig évekig, netán évtizedekig őrzik azt a kedves tárgyat, mely a középiskolára emlékezteti őket.
A tarisznyák lehetnek különfélék, más-más technikával készülnek, anyaguk is különböző. A minőség azonban a tarisznyákon is látszik. Az utóbbi években ugyanis egyre nagyobb az érdeklődés a kézzel hímzett vászontarisznyák iránt. Visszatérünk tehát a régiekhez!
Megkérdeztünk néhány helyi kézműves boltot, mondjanak statisztikát. Ha arra számítottunk, hogy a járvány és az ünnepségek elmaradása miatt a megrendelés is csökken, tévedtünk. Tarisznyára most is szükség volt. Mennyiségük az évfolyamtól, a ballagó diákok számától függ.
A Dekorka Kézműves Bolt például idén is közel 100 tarisznyát készített el, emellett szalagokra és több száz meghívóra kaptak rendelést. Meglepő módon még ovis tarisznyákat is kértek. Nagyberegen, ahol a szövés oktatása is órarendszerűen történik, a ballagók tarisznyáját helyben készítik minden évben. De nem csak a saját diákoknak szőnek. Kárpátalja más magyar iskolái is felkeresik a beregieket, hogy minőségi tarisznyákat kapjanak. Az Erika és Zsolt Hímzőműhely szintén szép számmal kapott megrendelést. Az említett helyeken egyedi elképzelés szerint készültek el a darabok. Emellett Kárpátalja más településein is foglalkoznak tarisznyák készítésével.
A végzősök odafigyelnek az egységes ballagóruhára, a tarisznyák pedig színben és stílusban igazodnak ehhez.
A nagy ünnepségek elmaradtak. A diákok azonban maguk mondták el, hogy ennek ellenére is szükségük van a tarisznyára, hiszen ez egy korszak emléke.
A ballagási tarisznya fontos jelkép. A háztól elvándorló, szerencsét próbáló, önmagát kereső, útra induló ember jelképe. A tarisznya számos mesében szerepel: az édesanya adja a fiának, hogy szerencséje legyen az úton. A mesebeli hozzávalók visszaköszönnek a ballagók tarisznyájában is. Pogácsát, földet, pénzérmét vagy sót találnak benne. Hogy miért éppen ezeket? A pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, földet azért raknak bele, hogy bárhol gyökeret tudjanak ereszteni, pénzérmét pedig azért, hogy soha ne kelljen szűkölködni. Só azért kerül a tarisznyába, hogy az élet soha ne legyen szürke, ízetlen. Újabban belekerül egy névsor vagy egy fotó az osztály életéről. Mindezek apró emlékek, melyekre évtizedek múlva hálásan és mosollyal gondol vissza az ember.
Gál Adél
Kárpátalja.ma