Egyre rosszabb helyesírással és csúnyábban írunk
E-mailezünk, csetelünk, skype-olunk, táblagépen, telefonon kommunikálunk, s egyre kevesebbet írunk kézzel. A lakosság közel nyolcvan százaléka internetezik, s ma már a legegyszerűbb dolgokhoz, jegyzetekhez, listák készítéséhez is van alkalmazás, sőt akár speciális tollal felszerelt tabletre is jegyzetelhetünk. Sok iskolában már táblagépen tanulnak, és a számonkérés is ezen keresztül történik.
A kézírás ugyanakkor kicsit divattá is kezd válni mostanában, hagyományos naplókat vezetnek az emberek, a szép határidő naplóknak is reneszánsza van, s még mindig teszünk kézzel írt cetlit a hűtőszekrényre.
Gyarmati Éva pszichológus arról beszélt a Kossuth Rádió Napközben című műsorában, hogy amikor kézzel írunk le valamit, akkor a gondolatainkat sokkal finomabban irányítja egy mozdulatsor. Amikor a gyerek írni tanul, nem csak azt tanulja meg, hogyan kell írásban kommunikálni, hanem irányítófunkciókat is elsajátít, a kézíráshoz ugyanis kell egy ritmus, fékezés és gyorsítás, s nagyon sok funkciót maga az írás tanulása fejleszt.
Fehérvári Katalin gyógypedagógus, logopédus úgy véli, kicsit el van túlozva a kézírással kapcsolatos kérdés. A technikai fejlődésről nem lehet nem tudomást venni, lépést kell vele tartani, s el kell fogadni, hogy változik a kézírás szerepe, és ezt az oktatásnak is követnie kell.
A szakember a közösségi oldalak mértéktelen használatát nem a kézírás mellőzése miatt tartja veszélyesnek, hanem sokkal inkább azért, mert azt az illúziót keltik, hogy rengeteg barátunk van, hiszen pillanatok alatt reagál valaki a közlésünkre. Az emberi viszonyaink egyre differenciálatlanabbak, egyre kevesebb időt és energiát fektetünk beléjük, a hagyományos kapcsolatteremtés, a találkozók, beszélgetések leszűkülnek, elmaradnak.
Fehérvári Katalin arról is beszélt, mivel kevesebbet írunk kézzel, a helyesírásunk is romlik, de ebben az olvasás hiányának, vagy éppen a napjainkban szintén jellemző felgyorsult beszédtempónak, a kevésbé artikulált beszédnek is szerepe van.
Fehérvári Katalin úgy véli, a jövőben vagy teljesen a gépekre hagyatkozunk, és elbutulunk, vagy használni fogjuk őket, s kiaknázzuk a bennük rejlő hatalmas lehetőségeket. A fiatalok fejlődése is ebbe az irányba indult el, tette hozzá a szakember. Azoknak, akik teljesen a gépekre hagyatkoznak, nem csak a kapcsolataik, hanem a gondolkodásuk is egyre differenciálatlanabb, nem tudnak precízen gondolkodni. A fiatalok másik fele pedig nagyon ügyesen használják a mai technikát, sokkal élesebb és gyorsabb gondolkodással magasabb szinteket tud elérni. A pedagógián és a pszichológián is múlik, hogy a gyerekek gondolkodása magasabb szintre emelkedik-e, vagy elbutulnak, fejtette ki véleményét Fehérvári Katalin.