Eljött a szőlő ültetésének ideje
Beköszöntött az ősz. A mezőgazdaságban a betakarítás ideje lassan befejeződik. A szőlők nagy része már hordóba került, a korai érésű fajták mustja lassan kóstolható újborrá érik. Az ember azt gondolná, hogy a szőlő mélynyugalmi állapotának kezdetén a szőlősgazdák munkája is befejeződik, holott most jött el a szőlőültetés ideje.
Mikor lehet szőlőt ültetni? Gyakorlatilag a szőlő vegetációs időszakának a végétől kezdődően egészen késő tavaszig. Két lehetőség közül választhatunk: vagy késő ősszel, a nagy téli fagyok beálltáig ültetünk, vagy a nagy fagyok elmúltával, tavasszal. Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya.
Az őszi ültetéssel kapcsolatban a következő problémák merülnek fel: az ültetés idejére nincs előkészítve a talaj, munkavégzés szempontjából kellemetlen az időjárás, fokozottabban fennáll az esetleges eltulajdonítás veszélye.
A tavaszi ültetés hátrányai: a vegetáció későbbi indulása és így rövidebb tenyészidő; az ültetési anyag rossz tárolása miatt fennálló kockázat; a szőlőoltványok beszerzése ilyenkor nehézkesebb, kisebb a választék; a munka egybeesik az egyéb tavaszi munkák (pl. metszés) okozta munkacsúccsal.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve, minden gazdának egyénileg kell eldöntenie, hogy számára melyik időszak kedvezőbb. Azoknak, akik csak kiskerti vagy udvari lugasukat szeretnék felújítani, kipótolni, inkább az őszi ültetést javaslom. Előnye, hogy a téli csapadék mindig elegendő ahhoz, hogy a földet a gyökerekre iszapolja. Kora tavasszal, a talaj felmelegedésével, bár még nem látható, a földben megkezdődik a gyökerek fejlődése, víz utáni kutatása. Ennek köszönhetően a tavaszi ültetéshez viszonyítva magasabb foganási arány érhető el. Az őszi ültetésnél leginkább akkor jelentkeznek gondok, ha a szőlőnket lakóhelyünktől távol eső helyre ültetjük, ahol könnyen megeshet, hogy a drágán előállított vagy vásárolt oltványainkat megtizedelik.
A tavaszi ültetés egyik legnagyobb problémája, hogy az ültetési idő kitolódik. A későn kiültetett oltványok már nem jutnak elég csapadékhoz, ezért öntözést igényelnek. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a meleg és száraz tavasz következtében a foganási arány elmarad az őszitől.
Az ültetés idejének kiválasztásán kívül még nagyon sok dologra oda kell figyelnünk.
A szőlőtermesztés régi, hagyományos módszere és a mostani modern termesztés között nagy különbség van. Régen kisebb volt a tenyészterület, nagyobb a hektáronkénti tőkeszám, és kézi művelést alkalmaztak. Napjainkban a modern gazdaságokban minden gépesített, a sortávolságok nagyok, a tőszám kicsi, nagy a tőkék egyéni terhelése, emiatt a tőkék élettartalma is csökkenhet. Régen csak szerves trágyát használtak, míg ma már gyakran próbálják műtrágyákkal megoldani a tőkék tápanyag-utánpótlását. Hosszú távon ez nem megoldás, szükség van időnként a szerves trágya pótlására is.
Telepítés előtt a legfontosabb a talaj meliorációja (jobbá tétele, javítása). Miként kezdjünk hozzá, ha nagy területet szeretnénk beültetni? Érdemes talajvizsgálatot végezni, lehetőség szerint beméretni a főbb tápanyagok arányát a talajban, valamint a föld pH-értékét. Az így mért adatok alapján könnyebb kiszámítani a szükséges trágya- és műtrágyamennyiséget. Kárpátalján általában a szőlő számára savanyúak a talajok, ezért ajánlott a talaj meszezése. Az ültetéshez mindenképpen szükséges szerves trágya kijuttatása is. Ezt vagy ültetés előtt a talajba forgatva, vagy az ültetési gödörbe szórva juttatjuk ki. Ültetés előtt fontos a terület mélyszántása, forgatása, mivel a szőlő gyökérzete mélyen a földbe hatol. A szőlő ennek köszönheti jó szárazságtűrését. Amennyiben kis mennyiséget ültetünk és nincs lehetőség a talaj mélyszántására, legalább a gödröket ássuk mélyebbre a szokásosnál, így a gyökerek könnyebben megindulnak.
Legelőször mérjük fel a területet, határozzuk meg a tő- és sortávolságot, ezután jelöljük ki a tőkék helyét kis kitűző pálcákkal. A szőlő ültetésére szánt gödör legalább 30 cm széles és 30 cm hosszú legyen. Áshatunk háromszög alakú gödröket is, amelyeknek egyik csúcsa pontosan a kitűzőpálcához kerül. Így biztosítható a pontos ültetés, mivel fontos, hogy a sorok egyenesek legyenek.
A gödröket 40-50 cm mélyre ássuk. Egy szőlőoltvány átlagosan 30-35 cm hosszú. Az oltványnak mindig csak a vad része kerüljön a földbe, az oltás helyétől feljebb lévő nemes rész mindig a földfelszín felé kerüljön. Ha a nemes rész is a földbe kerül, könnyen harmatgyökereket ereszt és „lelép” a vad alanyról, így szárazságtűrése és filoxszérával szembeni ellenállósága megszűnik. A szőlőoltvány hosszánál mélyebbre ásott gödrünk aljára helyezzünk egy nagy villa szerves trágyát. Erre a célra legjobb az érett szarvasmarha trágya. A trágyára ezután helyezzünk 4-6 cm földet és tapossuk meg. Ezután kerüljön a gödörbe a gyökeres oltvány. Ezt követően a gödröt töltsük meg félig földdel, ügyelve arra, hogy a gyökerekhez jó porhanyós föld kerüljön. Tapossuk meg, majd locsoljunk rá legalább 4-6 liter vizet. Ezután a gödröt töltsük tele földdel és a kint maradó nemes részt télére teljesen fedjük be. A takarás nemcsak a téli fagyoktól véd, de nagy jelentősége van a gyökeresedés és a rügyfakadás közötti időkülönbség áthidalásában is, mivel mérsékeli a föld feletti részek párologtatását, míg a gyökerek megerősödnek, és elegendő vizet biztosítanak a növény számára.
Az ültetésre szánt oltványokat régen két szemre visszametszették. Ezt ma már nem javasolnám, mivel a tavaszi időjárás megváltozott. Egyaránt előfordul kora tavaszi felmelegedés és késő tavaszi fagy, emiatt a felső egy-két rügy könnyen bevakulhat. Hagyjunk az oltványon 4–6 világos rügyet, és rügyfakadás után, amikor a kis hajtások már 2–4 cm hosszúak, törjünk ki belőlük, csak a két legerősebbet hagyva meg. Ezeket a hajtásokat később kössük kis karókhoz, hogy a szél le ne törje azokat.
Remélem, tanácsaimmal segítséget tudtam nyújtani ahhoz, hogy mindenki egyénileg tudja megválasztani a számára kedvező ültetési időt és módszert.