Ép testben ép kicsi lélek

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek a gyerekek mozgásszegény életmódjával, túlsúlyával foglalkozó kérdések. Felmérések tucatjai bizonyítják, hogy a számítógép, a tévé átvette a labda és az ugrókötél helyét, ami a fiatalok erőnlétére, egészségére is erősen rányomja bélyegét.
A probléma oka legtöbbször a testnevelési folyamat valamely szakaszában (s talán valami másban is) gyökerezik. Hogy hogy is látja ezt egy szakértő, arról Greba Anna testnevelő tanárt, a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztem.

– A testnevelés eredete az ókorra vezethető vissza – kezdte beszélgetésünket Greba Anna. – Már több ezer évvel ezelőtt is tisztában voltak vele az emberek, hogy a testmozgás nélkülözhetetlen a gyermek egészséges testi fejlődése szempontjából, s hogy a testgyakorlatok nemcsak a testi fejlődésüket segítik elő, hanem szellemi és értelmi fejlődésükre is nagy hatással vannak. Az ókori görögök az emberi testet a test és a lélek templomának tekintették, melynek „tisztántartásáért” a testgyakorlás volt a felelős. A közel 2000 éves, „Ép testben ép lélek” állítás a legnagyobb bizonyíték erre. Fontos azonban különválasztanunk a test- és a testi nevelés fogalmakat. A testi nevelés a szervezet megfelelő gondozását, ápolását, különböző egészségügyi szabályok, táplálkozási szokások betartását, és nem utolsósorban a mozgásigény kifejlesztését jelenti. Bár ezek a területek az egészség és a fizikai aktivitás megalapozására irányulnak, mégsem azonosak a testneveléssel. A testi nevelés első és legfontosabb színtere a család. Itt kapja meg a gyermek azokat az alapokat, amelyek egész életében végigkísérik majd. A családnak, a szülőknek óriási szerepük van abban, hogy gondos neveléssel kialakítsák gyermekeikben a mindennapokhoz szükséges alapvető szabályokat.

– Az elsődleges nevelési színtér tehát a család. Hogy alakul a folyamat a későbbiekben?

– A gyermek óvodába lépésekor találkozik először az irányított mozgással, vagyis kezdetét veszi a testnevelés. Első formája a reggeli torna, melynél – főleg a nagy létszámú vegyes csoportok esetében – az óvónő nagy mértékű odafigyelésére, kreativitására, szervezőképességére, szakmai hozzáértésére van szükség. Hogy a gyermek mozgásra való igénye kialakulhasson, a rendszeres testmozgást már kisgyermekkorban el kell kezdeni, hogy fizikai erejük, futógyorsaságuk, állóképességük, térbeli tájékozódó képességük, egyensúlyérzékük, mozgásügyességük, reakcióképességük kifejlődjön, fejlődjön.

Az óvodai testnevelés legfőbb feladata tehát, hogy az alapvető készségek és képességek kifejlődjenek, s 6 éves korára a gyermek mozgástudás terén is iskolaérett legyen: fel tudjon mászni a mászókára, lecsúszni a csúszdáról, szeressen futkosni, tudja növelni és csökkenteni is sebességét, célba dobni, forogni, egy és két lábon is ugrálni.

Továbblépve, kisiskolásként gyökeres változások történnek a gyermek életében: legfőbb tevékenysége már nem a játék, hanem a tanulás lesz. Az elsős gyereknek nagyon erős a mozgásigénye, s nehezen viseli, hogy ezt keretekbe szorítják. Nehéz csendben, egy helyben ülnie, de nagy erőfeszítések árán mégis megteszi. Mindenki tapasztalta már a gyermekek reakcióját a csengőszóra: futva indulnak az udvarra, s az órára hívó csengőszó után futva mennek vissza az osztályba. Ez a magas mozgásigény jele. A 6–8 éves gyerek érdeklődését minden sporttevékenység felkelti, a gyakorlás egyhangúságát viszont nehezen viselik. Ezért 9–10 éves korban ajánlatos egy olyan sportágat választani, amit a gyerek szívesen űz. Erre a korra jellemző az értelmi képességek rohamos fejlődése. Alapjában véve öröm, vidámság jellemzi a kisiskoláskort. Az az igazi gyermekkor. S ekkor fejlődik a legintenzívebben a koordinációs képesség, a ritmusérzék, egyensúlyozó képesség, reagáló képesség stb. Természetesen, csak akkor, ha a gyermeki szervezet megkapja a megfelelő, szakszerű feladatokat.

– Mi történik akkor, ha valami miatt a folyamat nem megfelelően alakul?

– Abban az esetben nő az ügyetlen gyerekek száma, akiknek lemaradása későbbi tanulmányaik során csak növekedni fog. Nehezen tanulnak majd meg új mozgásformákat, s a keservesen elsajátítottakat is rosszul alkalmazzák, testnevelési és sportfoglalkozásokon kevés sikert érnek el, így pozitív élményekben is ritkán lesz részük, ami miatt a közös játékokban az elhibázástól való félelem gátolja majd teljesítményüket.

– Mi ebben a folyamatban a pedagógus feladata, kötelessége?

– Sokéves tapasztalat alapján állítom, hogy a 3–10 éves gyermekek mozgásfejlődésének megfelelő színvonala csak egymásra épülve valósítható meg. Pontosabban: a rendszeres és megfelelő óvodai és alsó tagozatos testnevelés együttesével. Ha ebben az érzékeny korban megteremtünk minden feltételt a testi képességek tudatos fejlesztéséhez, biztos vagyok benne, hogy a testnevelést és a sportot kedvelő, abban élményt, felüdülést találó fiatal ember nem a számítógéphez fog majd sietni szabad idejében. Csak így alapozhatjuk meg a versenyzési, sportolási igényt, a rendszeres fizikai aktivitást a felnövekvő fiatalság számára. Ez az első és legfontosabb lépés az egészséges életmód felé. A jövő nemzedékének egészsége a tét.

Nem hagyható figyelmen kívül még egy fontos szempont: a pedagógus személyisége. Lassan 15 éve tanítok már a főiskolán testnevelés módszertant tanítói és óvodapedagógia szakon. Diákjaimnak folyton hangsúlyozom, hogy az elméleti és módszertani ismeretek mellett ez a legfontosabb a testnevelési órákon. Köztudott, hogy a tanuló tevékenységét, annak színvonalát, a tanulás iránti beállítottságát a pedagógus személye erősen befolyásolja. Az iránta érzett rokon- vagy ellenszenv az általa oktatott tárgyra is áttevődik, így esetünkben meghatározza a tanuló testneveléshez, sporthoz való viszonyát. Elengedhetetlen a példamutatás is. Nem elég szavakkal hangoztatni az egészséges életmód fontosságát, hanem példát is kell mutatni rendszerességből, edzettségből, a káros szenvedélyektől való tartózkodásból, higiéniai igényességből is.

Összességében elmondhatom tehát, hogy az, hogy milyen lesz a felnövekvő generáció, mennyire lesznek egészségesek gyermekeink, s a számítógépet vagy a labdát választják-e majd, a szülők és a pedagógusok közös felelőssége.