Fancsika ispán faluja

A Nagyszőlősről Beregszász felé robogó helyiérdekű vonat – hét kilométer megtétele után – első megállójához érve lefékez egy 2059 lakost számláló, Tisza-menti község, Fancsika szebb napokat is látott vasútállomásán, s a lekecmergő utasokhoz csatlakozva, magam is leszállok a tekintélyes kort megélt szerelvényről, hogy „felfedezzem” a hétszáz éves ugocsai falut. Legenda és valóság

 

A település nevének az eredetéről szóló monda szerint egy alkalommal Mátyás király a folyóparti erdőségben vadászott, s a Tiszához leereszkedve összetalálkozott az egyik helybeli vadász Fanni nevű lányával. Szerelem szövődött közöttük, s az uralkodó az általa Fannikának, Fancsikának becézett lánynak ajándékozta a falut, melyet később az új birtokosról neveztek el. A valóságban viszont a helység első ismert földesura, a Hontpázmány nemzetségből származó Fancsika ispán volt a névadó, akinek a neve a régi magyar nyelvi Fancs (más változatban: Foncs) személynévből ered. A település – a különböző források szerint – 1303-ban vagy 1356-ban jelenik meg első ízben a hétszáz éves okmányok lapjain, a későbbi korszakok során viszont többször is elpusztult, majd újjáépült a falu, s még a XX. század elején is „csonka községként” emlegették. Legrégibb fennmaradt épületét, római katolikus templomát még a középkorban emelték gótikus stílusban, a reformáció idején viszont a lakosság igen hamar református hitre tért, s a szentegyház már 1560-ban protestánssá lett. A római katolikus plébánia csak a XVIII. század derekán alakult újjá, 1755-ben ismét katolikussá lett az ősi templom, s több mint húsz év telt el, mire a református gyülekezet felépítette jelenleg is használt lelki otthonát.

A múltban Fancsika túlnyomórészt magyarlakta község volt, a szovjet érában viszont nagyon sok ukrán települt be, s már ők alkotják a népesség nagyobbik részét. Az 1970-es években az elszlávosításra törekvő szovjethatalom felszámolta a magyar tannyelvű általános iskolát, s ma már csak a KMKSZ, a magyar óvoda, a vasárnapi iskola, valamint a történelmi egyházak őrzik a magyarságtudatot.

Nagyszőlős vonzásában

Az elmúlt rendszerben községünkben, a néhai Weiss József magánvállalkozó államosított szeszgyára területén működött a borpalackozással is foglalkozó Nagyszőlősi Konzervgyár 2-es számú üzemegysége, ahol százezer liter számra állították elő a szeszelt bort, amit jókora ciszternákban visszaszállítottak a járási központba, a nevezett gyár 1-es számú üzemegységébe, s ott palackozták az italt, mely eljutott a Szovjetunió minden zegzugába – pillant vissza a múltba Bák Ferenc, a helybeli KMKSZ-alapszervezet elnöke. – Jelenleg a lakosság nagyobbik része az iparban talál magának munkát, rengetegen utaznak be Nagyszőlősre, a könnyűipari üzemekbe, valamint az Automotive Ukraine Kft.-be, míg 250-300 munkás a helyben működő, zöldségfélék konzerválásával foglalkozó Univer Kft.-nél helyezkedett el. A lakosok 15-20 százaléka külföldön vállal munkát, a magyar férfiak inkább a magyarországi, míg az ukránok jobbára a csehországi, szlovákiai és oroszországi (konkrétan a moszkvai) építkezéseken dolgoznak, egy-két házaspár a távoli Portugáliában keresi meg a kenyerét, ahol is a férj az építő-, míg a feleség a vendéglátóiparban helyezkedett el, s évente csak egy-egy hónapra, a nyár végén térnek haza Fancsikára. Két-három helybeli asszony pedig Olaszországban dolgozik házvezetőnőként vagy egyedülálló idős emberek gondozójaként, s akad, aki csupán ötévente egyszer utazik haza a szülőfalujába.

A lakosság mindössze 5-10 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. A farmerek (nincsenek sokan) 5-10, míg a kistermelők 0,90-1,30 hektárt mondhatnak a magukénak, ám az utóbbiak harmada inkább bérbe adja a földjét a helybeli farmereknek, akik terménnyel vagy pénzzel fizetnek a parcellák bérletéért. A gazdák elsősorban kukoricát és kalászosokat termesztenek, de jobbára a jószágaikkal etetik fel azokat, s kevés fancsikai szemes termény jut el a nagyszőlősi piacra. Inkább a gabonán, tengerin felhizlalt sertéseket próbálják értékesíteni, melyeket helybeli vagy sásvári felvásárlóknak adnak el. A falusi csorda mintegy 150 szarvasmarhát számlál, tejfelvásárló-központ viszont nem működik a község területén, így a tehéntartó gazdák tejfeleslegét jobbára a falubelijeik veszik meg, bár akadnak, akik a nagyszőlősi piacra viszik a tejüket, a túrójukat, illetve a tejfelüket. Fóliaházi zöldségtermesztéssel viszont – noha helyben is működik egy konzervgyár – mindössze egy-két család foglalkozik.

A megvalósult emlékműtől a meghiúsult iskoláig

A 2001-es népszámlálás során a lakosok 20 százaléka vallotta magát magyarnak – vált témát beszélgetőtársam. – A KMKSZ-alapszervezet a kezdetek kezdetén, 1989-ben alakult meg, s jelenleg 235 személyt tömörít soraiban. 1994-ben felavattuk a sztálinizmus áldozatainak emlékművét (annak idején 260 magyar férfit hurcoltak el a szovjet munkatáborokba, akik közül 81-en odahaltak), s minden esztendőben, november 1-jén megemlékezünk az áldozatokról. Részt veszünk a helyhatósági választásokon, Fancsikán a megyei listán 2006-ban a „KMKSZ” – UMP szerezte meg a második, a tavaly pedig a harmadik legtöbb szavazatot. Jelenleg pedig a schengeni vízumhoz szükséges támogató nyilatkozatokkal kapcsolatos ügyintézéssel foglalkozunk, eddig mintegy 90 nyilatkozat kiállításában vettünk részt. Fájó problémánk a magyar iskola hiánya. A KMKSZ szorgalmazására, 1998 körül, a régi magyar általános iskola épületében beindítottuk az anyanyelvű tanintézmény első osztályát, melyben 11-12 kisdiák tanult, s ennyi tanulóval be tudtuk volna indítani az általános iskolát is. Ám a helybeli középiskola akkori vezetősége nem támogatta az anyanyelvű oktatási intézmény ügyét, nyomásukra a szülők kivették vagy be sem íratták gyermekeiket a magyar elemi iskolába, mely 2002-re elsorvadt. Néhány tehetősebb magyar család azóta saját gépjárművével viszi a gyermekeit – az 1. osztálytól kezdve – a Tiszaújhelyi Általános Iskolába vagy a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolába. Négy éve viszont új igazgató került a helybeli középiskola élére, a 2001 óta működő magyar tannyelvű vasárnapi iskola pedagógusai pedig, dr. Orosz Ildikónak, a KMPSZ elnökének a támogatásával elérték, hogy a most folyó tanévben kötelező tantárggyá vált a magyar nyelv oktatása. S hogy be tudjuk-e még indítani az anyanyelvű oktatási intézményt? Nagy gond, hogy nincs hozzá megfelelő épület, az egykori magyar iskolát ugyanis nagyon elhanyagolták, majd leégett, s már csak a puszta falai állnak.

Egyházak a magyar közösségért

Gyülekezetünk mintegy 180 főt számlál, tavaly volt négy keresztelésünk, három esküvőnk és három temetésünk. Lelkészünk, Lengyel Donát atya Nagyszőlősről jár ki hozzánk hetente két alkalommal – mutatja be a Fancsikai Római Katolikus Egyházközséget Horváth József gondnok. – Úgy tizenöt évvel ezelőtt, a Nagyszőlősi Ferences Misszió szervezésében kezdetét vette az ún. család–család támogatás, melynek keretében magyarországi házaspárok pénzügyi támogatást nyújtanak hitközségünk rászoruló családjainak. Emellett korábban ruhasegély-osztásra is sor került, a hittanórákra járó gyermekek pedig karácsonykor élelmiszercsomagokban részesültek. Plébániánkat csak „papíron” kaptuk vissza (állami óvoda működik benne), ám a nevezett misszió külföldi támogatásból megvásárolt és helyreállított két családi házat, az egyikben plébániát alakítottunk ki, a másikban pedig 2005-ben megnyílt a magyar nyelvű Szent Katalin Római Katolikus Egyházi Óvoda, mely időközben elfoglalta a plébániánk egy részét, illetve bérbe vette a helybeli református parókia felét. Az intézményt öt éven át a Nagyszőlősi Karitász tartotta fenn, ám anyagi nehézségek miatt már nem tudja folytatni ezt a tevékenységét, ezért átadta az óvodát az államnak, olyan feltételek mellett, hogy az épületek továbbra is egyházi tulajdonban maradtak, s az intézmény magyar óvodaként működik, csak immár az állam fizeti az egyházi óvodának készült épület rezsiköltségét, illetve az alkalmazottak munkabérét, s a szülői támogatás mellett hozzájárul a gyermekek étkeztetéséhez.

A református egyházközség lelkipásztora, Molnár Lóránt tiszteletes is Nagyszőlősről jár ki hozzánk szolgálni, vasárnap istentiszteletet, pénteken pedig bibliaórát tart. Parókiánkat visszakaptuk, s önerőből helyreállítottuk. Eddig nem fogyatkoztunk, ám a múlt évben, két keresztelő és öt esküvő mellett, öt testvérünk távozott a földi világból – tájékoztat ifj. Palásty Árpád református gondnok. – Az egyházkerülettől évi egy-két alkalommal kapunk ruhasegélyt, karácsonykor pedig élelmiszercsomagokat ajándékozunk az özvegyeinknek, illetve a nehéz anyagi helyzetben lévő egyháztagoknak.

Magyar nyelvű nevelés – nem csak magyaroknak

A magyar óvoda 18 alkalmazottat, köztük hat óvónőt foglalkoztat, s jelenleg 72 gyermeket nevelünk – tudjuk meg Veszprémi Csillától, a Fancsikai 2. számú Szent Katalin Óvoda vezetőjétől. – Felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül bárkit felveszünk, a 40 magyar gyermek mellett az apróságok többsége ukrán, akiket nyilván olyan megfontolásból íratnak be hozzánk a szüleik, hogy anyanyelvük mellett sajátítsák el magyar falubelijeik nyelvét is.

Bár állami óvoda lettünk, szellemiségünket tekintve továbbra is egyházi intézmény maradtunk, közös imával kezdjük és zárjuk a napot, vallásos tárgyú verseket, illetve egyházi énekeket is tanítunk a gyermekeknek, akik karácsonykor betlehemet építenek, bensőséges ünnepség keretében előadják Jézus megszületésének a történetét, húsvétkor pedig énekekkel, valamint versekkel lépnek fel a római katolikus templomban.

Amikor még az egyház tartott fenn bennünket, a Budapesten működő Kárpátaljai Ferences Misszó Alapítvány, illetve az Osztrák Ferences Misszió Alapítvány is támogatta a működésünket, jelenleg pályázatok útján igyekszünk biztosítani a két parókián működő óvodai helyiségek rezsiköltségét, s a Munkácsi Karitász, illetve a Szülőföld Alap is segít nekünk az intézmény fenntartásában. Meséskönyveket ajándékozott a KMPSZ, illetve több helybeli szülő, a bútorokat pedig vagy az egyház kapta – korábban – adományként a Nagyszőlősi Karitásztól, vagy magunk készíttettük el azokat helybeli mesteremberekkel.

2001-ben Stéfán Sándornak, a KMPSZ elnökségi tagjának és az ugocsai szórványoktatásért felelős tisztségviselőjének a kezdeményezésére a római katolikus plébánián, illetve a református parókián beindult a vasárnapi iskola, ahol Sztároszta Mária tanárnővel együtt foglalkozunk a csaknem 300 tanulóval, akik harmada magyar nemzetiségű. Három csoportot működtetünk: a kezdők még csak a nyelvtanulással foglalkoznak, a haladóknak már irodalmat is tanítunk, a felső csoport tagjait pedig megismertetjük nemzetünk történelmével, mindemellett pedig a hagyományőrzésre is gondolunk, régi magyar népi gyermekjátékokat sajátíttatunk el a kisdiákokkal.

Lajos Mihály

Forrás:karpataljalap