Feketelista – “tiltott” élelmiszerek egy éves korig

Hozzátápláláskor az egyik legfontosabb veszélyforrást a különféle allergének jelentik – mint a tojásban és tejtermékekben lévő fehérjék, a kenyérfélékben található glutén, a mogyoró, citrusfélék vagy az apró magvas gyümölcsök – amelyekre nem csak érzékeny lehet a baba, hanem felesleges megterhelést is jelentenek az emésztőrendszerre nézve.

Bár a hozzátáplálással kapcsolatban megoszlanak a szakértői vélemények, abban a legtöbben egyetértenek, hogy nem ajánlatos tehéntejet adni a babának egy éves kora előtt. A tehéntej megterheli a kicsi veséjét és emésztőrendszerét magas a fehérje- és ásványi anyag tartalma miatt, illetve az allergia kialakulásának kockázata is igen magas. Ez az érzékenység tehéntejfehérje allergia vagy laktóz intolerancia formájában jelentkezhet, hátterében pedig a savó részét képező béta-laktoglobulin és a kazein állhat.

Az egy éves kor alatti csecsemőnek minden esetben alacsony ásványianyag  tartalmú, szénsav- és nitritmentes ásványvizet adj, amint a biztonság kedvéért célszerű fel is felforralni, ha  több mint egy napig felbontva volt tárolva.

A citrusfélék erősen allergizáló gyümölcsök, ezért célszerű csak 1 éves kor után bevezetni őket a baba étrendjébe. Emellett   fokozzák a gyomorsav termelődését, amely szintén kellemetlen következményekkel járhat. Ezeket a gyümölcsöket általában különféle vegyszerekkel is kezelik, ezért a héjukra is fokozott figyelmet kell fordítani!

A tehéntúró és más savanyított tejtermékek általában 9 hónapos kor környékén kerülnek bevezetésre a babák étrendjébe, azonban ha a családban már fordult elő allergiás megbetegedés, akkor célszerű ezzel is megvárni, amíg a kicsi betölti az egy évet. A különféle tejtermékek – mint a túró, a sajt és a joghurt – sok kalciumot és egyéb tápanyagot tartalmaznak, amelyek fontos szerepet játszanak a gyermek egészséges fejlődésében és növekedésében. 9-10 hónapos kor előtt azonban a bennük található proteinek csak felesleges megterhelést jelentenek a kicsi emésztőrendszerére és veséire.

A tojás – és legfőképpen a tojásfehérje – az egyik legrégebben ismert allergén anyag, amelyet egyes kutatások összefüggésbe hoztak a csecsemőkori ekcéma kialakulásával is. Légúti és bőrgyógyászati tüneteket, valamint hasi panaszokat okozhat, ezért kizárólag egy éves kor után szabad bevezetni a gyermek étrendjébe. A tojás számos élelmiszerben megtalálható, és egyes nem kötelező védőoltások előállításakor is tojásfehérjét használnak, amely kis mennyiségben az oltóanyagba is belekerülhet. A vásároláskor célszerű fokozottan odafigyelni a különféle pékáruk, tésztafélék és fagylaltok összetevőire, valamit az ételek elkészítésekor is gondoskodni kell a tojás helyettesítéséről.

Az eper és más, apró magvakat tartalmazó erdei gyümölcsök (szeder, áfonya, szamóca, málna, ribizli stb.) nem csak nehezen tisztíthatóak, hanem hisztamin tartalmuknak köszönhetően allergiás reakciókat is kiválthatnak.

A legtöbb gabonaféle (a búza, árpa, tönkölybúza és rozs, valamint az ezekből készült termékek) úgynevezett glutén fehérjét tartalmaz. Ez felelős az egyik leggyakoribb felszívódási zavar – a lisztérzékenység – kialakulásáért az arra hajlamos egyének esetében. Amennyiben a családban nem fordult elő túlérzékenység, akkor a szakértők ezen gabonafélék fokozatos bevezetését 6 hónapos kortól kezdve ajánlják, tejpép vagy gabonakása formájában. A rizs és a kukorica nem tartalmaz glutént, ezért célszerű ezekkel kezdeni a hozzátáplálás folyamatát. A boltokban kapható kekszek, babapiskóták, gabonapelyhek a legtöbb esetben édesítőszert, tojást és különféle ízesítéseket is tartalmaznak, ezért inkább célszerű kerülni ezeket. A teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket csak egy éves kor után szabad adni a babának!

A banán fogyasztása szintén vitatott kérdés, a hozzátáplálási táblázatok igen eltérő életkort javasolnak a bevezetésére a baba étrendjébe. A legtöbb szakértői vélemény szerint több okból is érdemes megvárni vele az egy évet, mivel a benne található makromolekulák allergiás reakciót válthatnak ki, a káliumtartalma igen magas, illetve az érlelési folyamatok során méreganyagok is kerülhetnek bele. 9-10 hónapos kor körül már lehet próbálkozni a banánnal, hőkezelt püré formájában.

A különféle olajos magvak – mint a dió, de legfőképpen a földimogyoró – nagyon heves allergiás reakciót válthatnak ki, ezért ezek bevezetésével akár a 2-3 éves életkort is célszerű megvárni. Ezeknél a magvaknál a félrenyelés veszélye is fennállhat, ezért fogyasztásuk fokozott odafigyelést igényel!

Egy-két éves kora előtt a baba ételeit nem kell édesíteni sem cukor, sem méz hozzáadásával. Ez nem csak a tejfogak megóvása szempontjából fontos, hanem utóbbi akár botulinum toxint is tartalmazhat, amely egy igen súlyos betegség – a botulizmus – kiváltója lehet.

Egyes zöldségek – mint például a hüvelyesek (bab, lencse, borsó) vagy a káposzta – magas rost- és cellulóz tartalmuknak köszönhetően nehezen emészthetőek a baba számára, valamint puffadást és hasgörcsöket is okozhatnak. Ezek bevezetése csupán 10-12 hónapos kor után ajánlott! A szója szintén gyakori allergén, ezért célszerű minden olyan terméket kerülni, amelyben akár nyomokban megtalálható.

A felesleges terhelést jelent a baba veséire, mivel a kicsi szervezete még nincs teljesen felkészülve ennek feldolgozására. Egy éves kor után is csak mértékkel szabad használni a gyermek ételeinek elkészítéséhez!

Ahogyan hozzáadott sóra, úgy cukorra sincs szüksége a gyermeknek élete első éveiben. A cukor ízéhez könnyű hozzászokni, ráadásul fogyasztása káros hatással van a fogakra, megterheli a veséket, valamit gyengíti a gyomor, a lép és hasnyálmirígy működését is. Hosszútávon, nagy mennyiségben elhízáshoz és akár cukorbetegség kialakulásához is vezethet.

Forrás: csaladivilag.hu