Jó és rossz koleszterin: miből mennyit?

Magas a koleszterinem – halljuk gyakran a panaszkodást az orvosi rendelőkben, amire többnyire megértő bólogatás a válasz. Tudjuk azonban, hogy mit is takar ez a kifejezés, illetve melyik koleszterinfajtára kell jobban odafigyelni?

A zsírok a szervezetünk alapvető építőmolekulái. Közéjük tartoznak a trigliceridek (három zsírsavból és egy glicerinből álló vegyületek) és a koleszterinmolekulák is. A koleszterin fontos szerepet tölt be az élő szervezetben, hiszen a sejtfal felépítésében, epesav-, hormon- és vitaminképzésben és más területeken is nélkülözhetetlen.

Ha nélkülözhetetlen, akkor miért kellene annyira megszabadulnunk tőle? Hogy megértsük, mi a káros és mi a nélkülözhetetlen, nem árt pontosan tisztázni a fogalmakat. A lényeg nem csupán egy bizonyos anyag megléte vagy hiánya a szervezetben, hanem az, hogy az adott anyag a megfelelő helyen a megfelelő mennyiségben legyen jelen. A koleszterin például nélkülözhetetlen a sejtfalakban, de az érfalakra lerakódva csökkenti az erek rugalmasságát és szűkíti az érkeresztmetszetet, rontva a vérellátást, melynek következtében a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez.

Koleszterin-szállítás
Ahhoz, hogy a koleszterin optimális eloszlásban legyen jelen a szervezetben, a koleszterint bonyolult szabályzási rendszer segítségével ide-oda kell szállítani. Mivel azonban a koleszterin lényegében zsírszerű anyag és a zsírok a vérben – amely alapvetően vizes közeg – nem oldódnának, a zsírsavaknak polipeptidekkel, fehérjékkel kell „összefogniuk”, amelyek a vízmolekulák számára befogadhatóvá és a vérben szállíthatóvá teszik őket. Az így keletkezett lipoprotein-cseppecskéket összetételük és sűrűségük alapján különböztetjük meg, és a szerepük is eltérő a szervezet koleszterinforgalmában.

A koleszterin igazi szállítói
Az ismertebb szállítófehérjék a HDL (high density lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein) és az LDL (low density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein). A HDL szállítja a szövetekből (így az érfalból is) a koleszterint vissza a májba, ahol az kiválasztódhat. A HDL-koleszterin 50% fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Ez az úgynevezett „jó” koleszterin, magas szintje a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb rizikójával jár.

Az LDL a májból a szövetek felé, a sejtekbe tart, ennek a lipoproteinnek a koleszterintartalma rakódhat le az érfalon. Az LDL-koleszterin kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. Ez az úgynevezett „rossz” koleszterin. A trigliceridek fő szállítója az eddig nem említett VLDL (very low density lipoprotein – nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein), de mindegyik lipoprotein tartalmaz valamennyi trigliceridet. Nagyon magas trigliceridszint esetén az LDL szerkezete megváltozik, könnyebben rakódik le az érfalba.

Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos.