Komoly bajt okoz, ha nem szellőztetünk

Érdekes, hogy a kültéri levegőminőséggel sokkal többet foglalkozunk, mint a beltérivel, pedig időnk 80-90 százalékát bent töltjük. A szakértő szerint viszont sokkal jobban oda kellene figyelnünk a megfelelő szellőztetésre, ellenkező esetben ugyanis komoly következményekkel kell számolnunk.

Egészségünket sok minden befolyásolja, egyebek mellett a levegő szennyezettsége is. A környezeti terhelés által okozott megbetegedések egyik vezető oka a kisméretű aeroszol részecskék tömege – ismertebb nevén a szálló por –, amely elsősorban a helytelen lakossági tüzelésből ered. De a közlekedés is jelentős légszennyezést okoz, főként a nagyobb városokban, illetve a forgalmasabb utak mentén. Azonban nem csak a kültéri légszennyezettség miatt kellene aggódnunk, hiszen a beltéri levegőminőség is fontos szerepet játszik egészségi állapotunk alakulásában – hívta fel a figyelmet az Egészségvonal cikke.

Ennyi mindennel szennyezzük a benti levegőt

„A munkahelyek, iskolák, otthonok levegőjének minőségét több tényező befolyásolja. Meghatározó a kültéri levegő minősége is, de számít a beltéri szennyezők forrása, a szellőztetés módja, illetve az, hogy alkalmazunk-e olyan technológiákat – például légtisztító berendezést –, amelyek csökkentik a szennyezőanyagok koncentrációját” – magyarázta dr. Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) levegőhigiénés szakértője.

Kiemelte, hogy az emberek jellemzően nem szellőztetnek, ha kint nem tiszta a levegő, ugyanis attól tartanak, hogy a rossz levegő bekerül a beltéri környezetbe. Ez azonban egy káros beidegződés. „Nem is gondolunk arra ilyenkor, hogy bent mennyi légszennyező forrás van, és szellőztetés nélkül mennyire feldúsulhatnak a káros anyagok. Elég csak az általunk kilélegzett szén-dioxidra gondolni, de említhetjük a dohányzást, a felvert port, a sütés-főzés során keletkező anyagokat, a füstölők és a takarítószerek használatát is” – sorolta a beltéri légszennyezettséget fokozó tevékenységeket.

Milyen bajt okozhat a rossz levegő?

A szennyezett levegő belélegzésének rövid és hosszú távú hatásai egyaránt vannak. Leggyakrabban légúti tünetek – például a légúti irritáció, köhögés, légzési nehézségek – lépnek fel, de kialakulhatnak akár szív- és érrendszeri problémák is, például szívritmuszavar. Ezeken felül a rossz levegő a kognitív funkcióra is negatív hatást gyakorol. Ha például magas a szén-dioxid – vagy más légszennyezők – koncentrációja a szobában, akkor romlik a gyermekek tanulási képességei, de a felnőtteknél is csökken a koncentráló- és munkavégzési képesség. Hosszú távon a krónikus légúti-, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is nő a légszennyezettség hatására.

Így kell jól szellőztetni

Az energiaválság idején a szellőztetés szükséges hossza még fontosabb kérdéssé vált, és egyes ajánlások szerint már akár 60-90 másodpercig is elegendő kinyitni az ablakokat. Az NNK szakértője szerint azonban ez sajnos nem igaz, ennyi idő alatt ugyanis lehetetlen megfelelő mértékű légcserét elérni. Ha nem jelentős a kinti és a benti hőmérséklet különbsége, akkor akár egy negyedórás szellőztetés is belefér, nagy hőmérséklet-különbség esetén viszont ez az idő csökkenthető, hogy ne hűtsük ki nagyon a szobát. Ám ilyenkor is legalább 5 percig szellőztessünk.

Persze az sem mindegy, hogyan szellőztetünk. Lehetőleg tárjuk ki teljesen az ablakot, és legyen kereszthuzat. Ha az ablakot csak bukóállásra nyitjuk, akkor a belső hőmérséklet ugyan lecsökken, a levegő viszont csak kismértékben cserélődik ki. Otthon legalább naponta 2-3-szor szellőztessünk, az iskolában viszont minden szünetben szükséges lenne.

Sokan nem tudják azt sem, hogy az új nyílászárók hátránya, hogy a természetes légcsere teljesen megszűnik, ebben az esetben tehát még fontosabb a megfelelő szellőztetés. Ez hatványozottan igaz, ha nyílt égésterű berendezés, például gázkazán is van a lakásban.

Forrás: hazipatika.com