Mit kezdjünk a lehulló falevelekkel?
A késő ősszel fákról lehulló levelek a talaj számára fontos tápanyagforrást biztosítanak, nem érdemes tehát összegyűjteni és kidobni őket.
Sokak számára az év egyik legszebb időszaka a késő ősz, amikor a fák koronája barnás, sárgás és rozsdavörös színekbe öltözik, majd szép lassan lehullajtják minden levelüket. Ez utóbbi azonban sokakat bosszúsággal tölt el, nem győzik ugyanis összegyűjteni és kidobni a kertjük talajára hulló, száradt leveleket. Pedig nem is feltétlenül lenne erre szükség, hiszen a talaj fontos tápanyagokkal töltekezhet az elszáradó növényi részekből – hívja fel a figyelmet az Iflscience cikke.
Mit kezdjünk a lehulló falevelekkel?
A lehullott falevelek alkotta biomassza olyan fontos tápanyagokat biztosíthat a talaj számára, mint például a nitrogén, a szén, a foszfor és a kálium. Ezektől azonban mind megfosztjuk a földet azzal, ha idejekorán összegereblyézzük, majd a kukába tömködjuk a faleveleket. Ez a természetes talajtakaró sok más hasznos tulajdonsággal is bír, például segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, illetve meggátolja a gyomok csírázását is.
Viszont az sem jó ötlet, ha egyáltalán nem nyúlunk hozzá a levélhalmokhoz, hogyha ugyanis azok nagy mennyiségben összegyűlnek, elzárják a fényt az alattuk lévő pázsit és kisebb növények elől, kipusztítják azokat. Érdemes ezért időnként széthúzni, átmozgatni a leveleket, de az is jó megoldás lehet, ha fűnyíróval kisebb darabokra aprítjuk őket, így gyorsabban le is bomlanak. A szerves mulcsréteg javíthatja a talaj vízelvezetését is, a kertünkben lévő fű dúsabb, egészségesebb lesz a következő tavasszal.
A lebomlási folyamatokból a földben élő giliszták és kisebb állatok is hasznosulhatnak. A nedves levelek között pókok és apró rovarok bújhatnak meg, amelyek aztán madarak és kistestű emlősök táplálékául szolgálhatnak. Közvetve tehát a falevelek alatti élet megóvása a tápláléklánc számos szereplőjének életben maradásához is hozzájárulhat. Ráadául ha a lehullott levelekkel tápláljuk a talajt, úgy kevesebb műtrágyát és mesterséges vegyszereket kell használnunk a kertünkben, ami további előnyökkel jár a rovarpopulációk, különösen a beporzók, például a méhek számára. A lehullott falevelekből a szündisznó is fészket építhet magának, így ha olyan helyen lakunk, ahol a kertünk rendszeres vendégei lehetnek ezek a kistestű állatok, úgy az ő életüket is segíthetjük a levéltakaró biztosításával.
A szakértők szerint érdemes lehet összegyűjteni néhány zsák levelet még ősszel, és elraktározni azt a tavaszi időszakra. A komposzthoz hozzáadva ezzel a tavaszi, éledő természetet is táplálékkal láthatjuk el.
Ne égessük el a leveleket
Hogyha a leírtak ellenére is megszabadulnánk a falevelektől, semmiképpen se próbáljuk elégetni azokat. Egyrészt a szabadtéren zajló zöldhulladék-égetéskor rengeteg szennyezőanyag jut a levegőbe, amit belélegezve a saját egészségünket is károsítjuk. A nedves növényi hulladék nagy füsttel, oxigénhiányosan ég, így nem csak a mi udvarunkban, de a környező házakban is rontja a levegő minőségét. A folyamat rendkívül tűzveszélyes is, a lángok közül felszálló pernye gyengébb szél esetén is nagy távot képes megtenni és új tüzeket okozhat. Nem beszélve arról, hogy a levelek között élő sünök és apróbb állatok is elpusztulnak az égetés során, amellyel súlyosan károsítjuk a környezetünket.
Ehelyett a leveleket zöldhulladék-gyűjtő zsákokba helyezhetjük, a feldolgozásukról pedig a helyi önkormányzat hulladékkezelő telephelyén gondoskodnak.
Forrás: hazipatika.com
Nyitókép: Kárpátalja.ma