Nem csókolgatható tovább Oscar Wilde

Oscar Wilde halálának 111. évfordulója alkalmából a híres párizsi Père Lachaise temetőben látható emlékmű köré üvegburkolatot helyeztek, hogy feltartóztassák az ír származású írófejedelmet csókjaikkal elárasztó nőket.

A hagyomány a kilencvenes évek végére keltezhető: ekkor egy hölgy tapasztotta ajkát Wilde síremlékére, amelyen ennek nyomán élénk vörös rúzsfolt keletkezett. Az ismeretlen hölgy szinte azonnal divatot teremtett, özönleni kezdtek a ír költőfejedelem síremlékéhez az aktustól némi halhatatlanságot remélő lányok és asszonyok. A kilencezer eurós büntetési tétel elrettentő ereje nem volt elegendő, a komor alkotást ma már csókok ezrei éktelenítik; vagy – nézőpont kérdése – teszik szebbé.

A hatóságok dolgát megnehezíti, hogy a „rongálásokat” szinte lehetetlen nyomon követni, a legtöbb „elkövető” ráadásul turista. Wilde egyik leszármazottja, Merlin Holland intői szavai is süket fülekre találtak. Pedig egy emléktáblát is kihelyeztek, amely az író emlékének tiszteletben tartására figyelmeztet – mindhiába.

A rúzsnyomok ráadásul valóban károkat okoznak az alkotáson: a tisztítás már magát a követ veszélyezteti, s egyre több réteg jön le ilyenkor. A költségeknek csak egy töredékét állja Franciaország, a helyreállítási munkálatokat a külföldi emlékhelyek megőrzéséért felelős ír közmunkatanács finanszírozza.

Oscar Wilde egy nappal halála előtt katolikus hitre tért, majd 1900. november 30-án hajnalban elérte végzete; halálát agyhártyagyulladás okozta. Élete végére olyannyira adósságba verte magát, hogy családja csak egy olcsó sírhelyet tudott vásárolni a Cimetière de Bagneux-ban. Később, miután írásainak egy részét elárverezték, az így befolyt összegből sikerült egy az író emlékéhez méltóbb sírhelyre szert tenni a Père Lachaise-ben; Wilde földi maradványait exhumálták, majd 1909-ben újratemették. Két évvel később kérték fel Jacob Epstein szobrászt, hogy készítse el az art deco faragványt, amelyet 1914-ben lepleztek le Párizsban.

forrás:mult-kor.hu