Súlyos bőrgyulladást okozhat a kaukázusi medvetalp

Az ernyősvirágzatú vadon élő és termesztett növények is bőrgyulladást okozhatnak, amelyek sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő – hívja fel a figyelmet a hirado.hu a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye nyomán.

A vadon termő ernyősök közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa és az édeskömény többszöri érintése is bőrgyulladást okozhat.

A Kárpát-medencében egyre nagyobb számban megtalálható kaukázusi medvetalp pedig súlyos bőrgyulladást képes kiváltani, miután már egyszeri érintése után is erősen fényérzékennyé válik a bőr.

Az ernyősvirágzatú növényeknél a szár, a levelek, a virágok, sőt több fajnál a termés és a gyökerek is furokumarinokat tartalmaznak. A növények megérintésekor a sejtnedvük a bőrfelületre kerül, többszöri érintkezés hatására a bőr az adott területen fényérzékennyé válik. A furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására bomlanak, a képződő bomlástermékek hatására égő érzés jelentkezik, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, súlyosabb esetekben 24–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta.

Mindez azonban megfelelő védőöltözettel megelőzhető, ám ha az óvatosság ellenére mégis a bőrfelületre jut az ernyősvirágzatú növények sejtnedve, azt minél előbb le kell mosni, az érintett területet ruhával kell letakarni, hogy ne érje napfény. Súlyos tünetek esetében pedig bőrgyógyászhoz kell fordulni.