Uralkodók, akik csak napokig vagy percekig ülhettek trónjukon

A történelem tele van dicsőséges királyokkal, akik évtizedeken át formálták népük sorsát. De akadtak olyanok is, akik a koronát csupán órákig, napokig vagy épp kómában fekve viselték. Összeállításunk azoknak a tragikus, különös vagy épp nevetséges sorsú uralkodóknak állít emléket, akik ugyan elnyerték a hatalmat, de azt megtartani már nem tudták – mert jött egy forradalom, egy merénylő vagy egy testvér, aki gyorsabb volt.

Az „elveszett király”

Edgar Ætheling mindössze 72 napig uralkodott. 1053-ban Magyarországon született, és rövidesen „az elveszett király” néven lett ismert. A száműzött Edward egyetlen fia volt, és 13 évesen került a trónra a Cerdic-ház utolsó tagjaként. Hatalomra lépése után néhány hónappal, a hastingsi csatában (október 14.) I. Hódító Vilmos győzelmet aratott, így Edgar kénytelen volt lemondani a koronáról.

Bár elvesztette a trónt, sosem mondott le annak visszaszerzéséről – talán azért, mert az „Atheling” név jelentése „vezető” vagy „főnök”. 1068-ban a vele szimpatizáló nemesekkel együtt fellázadt, de vereséget szenvedett, és Skóciába, III. Malcolm király udvarába menekült. Egy évvel később Edgar húga, Margit (később szentté avatva) feleségül ment a skót királyhoz, aki ezután támogatta sógora trónigényét.

Újra menekülnie kellett

1069-ben Edgar szövetségre lépett Svend Estridson dán királlyal, és közösen megszállták Angliát, elfoglalva Yorkot. Hódító Vilmos azonban egyrészt katonai erővel, másrészt a dán király megvesztegetésével válaszolt. Edgar ismét Skóciába menekült, ahol további négy évig élt.

1098-ban Konstantinápolyban bukkant fel, és csatlakozott a Varég Gárdához, I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár elit testőrségéhez. Az uralkodó egy tekintélyes méretű hajóhad parancsokává nevezte ki a trónfosztott angolt és azzal bízta meg, hogy vegyen részt az első keresztes hadjáratban.

Megkegyelmeztek neki

Hódító Vilmos 1087-es halála után Normandiát Robert, Angliát pedig Vilmos örökölte, majd utóbbi halála után (1100) a harmadik fiú, Henrik lett Anglia királya. Henrik és Robert hamar viszályba keveredtek: 1105-ben az idősebb Edgar támogatásával megszállta Normandiát, de Tinchebray-nél vereséget szenvedtek. Robert börtönbe került, Edgar szintén fogságba esett, majd Henrik megkegyelmezett neki.

Az „elveszett király” ezt követően visszavonultan élt birtokán, és 77 évesen halt meg, teljesen elfeledve.

Egy hét dicsőség

1830 júliusában X. Károly francia király vissza akarta állítani az abszolutizmust. Miután a választásokon a liberálisok kerültek többségbe, feloszlatta a képviselőházat, csökkentette a választók számát, korlátozta a sajtószabadságot, és meghosszabbította a mandátumokat. A párizsiak fellázadtak, és a Nemzeti Gárda támogatásával megdöntötték uralmát.

X. Károly augusztus 2-án lemondott tízéves unokája, Henri d’Artois (Bordeaux hercege) javára, akit V. Henrik néven koronázták volna meg.

V. Henrik uralma a gyakorlatban azonban mindössze egy hétig tartott, mivel augusztus 9-én a Nemzetgyűlés Lajos Fülöpöt, az orléans-i herceget választotta meg királynak (I. Lajos Fülöp néven). A királyi család így kénytelen volt száműzetésbe vonulni.

Még 20 perc se jutott neki

1908. február 1-jén, a lisszaboni Praça do Comércio téren republikánus merénylők meggyilkolták I. Károly királyt és örökösét, Lajos Fülöp herceget. 

A királyi család hajóval tért vissza Vila Viçosa palotájából, majd nyitott kocsin haladt a Palácio das Necessidades rezidencia felé, amikor Alfredo Costa és Manuel Buiça rájuk támadt. I. Károly azonnal meghalt, Lajos Fülöp viszont még 20 percig élt. Bár logikus lenne, hogy ez idő alatt ő volt a király, a portugál jogrend alapján a trónutódlás nem automatikus – így technikailag sem vált uralkodóvá.

A trón Lajos Fülöp öccsére, a 19 éves Manuelra szállt, aki két és fél évig volt hatalmon, mielőtt a köztársasági forradalom elűzte volna. 1932-ben halt meg száműzetésben, örökös nélkül. A tér korábban „királyi sárgára” festett épületeit 1910 után rózsaszínre mázolták – ez volt a republikánusok színe. 

A gót rémuralom hét napja

A nyugati gót királyok listája évszázadokon át rettegett tananyag volt a spanyol iskolások számára. Az első uralkodó Ataulfus volt, akit 415-ben Barcinóban (napjainkban Barcelona) öltek meg, miközben az istállóban lovait látogatta.

Az évkönyvek nem jegyezték fel a merénylő nevét, de feltételezések szerint halálát Sarus rendelte el. Egy másik változatban bizonyos Eberwulf volt az, akit a király korábban valamilyen testi hibája miatt kigúnyolt.

A megyilkolt király utóda, Sigericus (Sarus testvére) mindössze hét napig uralkodott. Ez idő alatt lemészároltatta Ataulfus előző házasságából született hat fiát, megerőszakolta Gala Placidiát, és végighurcoltatta Barcinó utcáin. Walia – egy másik trónkövetelő – hívei megelégelték a kegyetlenkedést, és meggyilkolták. A „Sigericus” név jelentése frucsa módon: „a győzelem királya”.

Uralkodó kómában

Dipendra Bir Bikram Shah Dev nepáli koronaherceg három napon keresztül uralkodott – úgy, hogy közben kómában feküdt.

1971-ben született és a neves angliai Eton College-ban tanult, ahol felmentést kapott a vallási szertartások látogatása alól, mivel Nepál trónörököseként ő Visnu megtestesülése, és nem imádhat más isteneket. Később katonai kiképzésen vett részt hazájában.

2001. június 1-jén este a nepáli királyi család állami vacsorán vett részt Katmanduban. A 30 éves Dipendra bejelentette, hogy titokban feleségül vette a 22 éves Devyani Ramát. Vita alakult ki, amelyben jelezték, hogy elveszíti a trónt, mivel a család ellenzi a házasságot. Egyes források szerint a Shah diansztia nem kedvelte a Ráma családot (ennek ellentmond, hogy Dipendra édesanyja Ráma volt); mások szerint a királyi asztrológusok figyelmeztették, hogy az esküvőre nem kerülhet sor, amíg az örökös be nem tölti a 35. életévét.

Dipendra dühösen elhagyta az ebédlőt, felöltötte katonai egyenruháját, majd visszatérve két gépfegyverrel lemészárolta szüleit, testvéreit és kilenc másik családtagját. A források ismét eltérnek abban, hogy mi történt ezután: egyesek szerint öngyilkosságot akart elkövetni azzal, hogy halántékon lőtte magát, míg mások szerint a királyi őrség lőtte le.

Akárhogy is történt, klinikai halottként szállították kórházba, ahol királlyá kiáltották ki, ám három nappal később meghalt. A korona nagybátyjára, Gyanendrára szállt, aki addig csupán a harmadik volt a trónutódlási sorban, de nem volt jelen a vacsorán – ez a tény viszont felhangosította azokat az értelmezhetetlen összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint ő a felelős a gyilkosságért. 

Forrás: mult-kor.hu

Nyitókép: Henri d’Artois (Bordeaux hercege), akit V. Henrik néven koronázták volna meg. Forrás: múlt-kor.hu