21. Élőnyelvi Konferencia a Rákóczi-főiskolán
Megkezdődött a 21. Élőnyelvi Konferencia a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán november 4-én. Az előadások online formában valósulnak meg, de a szervezők és a főiskola egységeihez tartozó előadók személyesen vesznek részt az eseményen.
A rendezvény központi témája: A határ mint konvergáló és divergáló tényező a nyelvben.
A megnyitón Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elmondta, hogy ezek a konferenciák kezdetben alig két tucat előadó részvételével zajlottak. Mára azonban nagy és jelentős konferenciává nőtte ki magát az Élőnyelvi Konferenciák sorozata. A rektor azt is kiemelte, hogy a kétnapos rendezvényen számos nemzet kiváló képviselője vesz részt, hiszen 13 különböző országból körülbelül 70 előadó mutatja majd be saját kutatási eredményeit.
Kontra Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének professzora az elmúlt évek konferenciáit elevenítette fel.
Ezután plenáris előadások következtek. Kocsis Károly Nyelv- és államhatár viszonya a Kárpát-medencében az elmúlt évszázad során témában tartott előadást, majd Johanna Laakso Nyelvi határok Európában és a finnugor világban című felszólalását hallhatták a jelenlévők.
A továbbiakban Beregszászi Anikó Alkalmi mondatok zongorára. A magyar nyelv oktatásának kihívásai kisebbségben c. kötetét mutatta be Dudics Katalin, a Rákóczi-főiskola docense.
A 204 oldalas kiadvány bemutatja és elemezi, hogy az ukrajnai közoktatásban milyen célok mentén, milyen szemléletben, milyen módszerekkel oktatják a magyar nyelvet, milyen tartalmi kérdések jelennek meg az oktatási folyamatban. A szerző Kárpátalja példája alapján feltárja azokat az elméleti és gyakorlati nehézségeket, illetve kihívásokat, amelyekkel kisebbségi helyzetben a magyar nyelv oktatása és a magyar nyelven folyó oktatás kapcsán szembe kell néznünk.
A hét nagyobb fejezet egymásra épülve tárja fel az olvasó elé a magyar mint anyanyelv oktatásának jellemzőit, azokkal a társadalmi, politikai, gazdasági tényezőkkel együtt, melyek kisebbségi körülmények között jelentős mértékben meghatározták az oktatás minden szintjének működését.
Ezt követően Ulrike Jessner-Schmid Borders in Multilingualism Research c. előadását hallhatták, majd Bartha Csilla szólalt fel Határok, összefonódások és kihívások a multimodális többnyelvűség 21. századi megközelítéseiben: Vizuális tanulók és jelelő közösségek a periférián témában.
A nap további részében szekció-előadások valósulnak meg, ahol többek között Csernicskó István Nyelv és határ: ideológiai és politikai vetületek címmel tart előadást. Ezenkívül Márku Anita és Sütő Krisztina A digitális kommunikációhoz köthető szavak a Termini szótárban előadása is terítéken lesz. Ugyanakkor olyan témák is előtérbe kerülnek, mint Regionalizmusok megjelenése és megítélése a kárpátaljai magyar oktatásban; Tananyagtervezés és tananyag-tartalom az anyanyelvi nevelésben határon kívül és belül; Helység- és utcanévtáblák a Beregszászi kistérség településein; A dekommunizációs törvény hatása az utcanevekre Kárpátalja Beregszászi járásában, valamint Nyelvi diszkrimináció és előítéletesség kárpátaljai magyartanároknál.
A program a Magyar Tudomány Ünnepe 2021 „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” programsorozat keretében a Hodinka Antal Intézet és a Filológia Tanszék szervezésében valósul meg. A rendezvény támogatói a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia.
A konferencia részletes programjáról ITT tájékozódhatnak.
M.M.
Kárpátalja.ma