„50 éves a közgazdasági Nobel-díj” – Nemzetközi Gazdaságtudományi Konferencia a Rákóczi-főiskolán
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és Magyarország Beregszászi Konzulátusa „50 éves a közgazdasági Nobel-díj” címmel nemzetközi gazdaságtudományi konferenciát szervezett május 17-én. A rendezvénynek a Rákóczi-főiskola Esztergom terme adott otthont.
A konferencia témája A számvitel és pénzügy tudományok hatása a gazdasági folyamatok fejlődésére. A közgazdasági Nobel-díjat Alfred Bernhard Nobel emlékére a Svéd Nemzeti Bank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. Célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése. A díjat 1969-ben ítélték oda először. Alapítása jelzi a gazdaságtudomány fontos szerepét a társadalmi folyamatok fejlődésében.
Az eseményt dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora, a konferencia házigazdája nyitotta meg. – Nagy öröm az, hogy az intézmény helyt tud biztosítani egy ilyen fontos nemzetközi konferenciának – hangsúlyozta a rektorasszony. – A XXI. század problémája Közép-Európában, hogy tudunk-e élni vagy csak túlélésre vagyunk kitalálva. Ezen a területen, ahol élünk, szükségünk van arra, hogy az a gazdaság, ami hol működik, hol nem, kifehéredjen, s átvegyük a nemzetközi gyakorlatokat. Azért, hogy a gyakorlatban és a valóságban is Nyugat-Európához közelítsünk. Jelenleg feketegazdaságról beszélhetünk. Ahhoz, hogy kiszürküljön és egy generáció múlva kifehéredjen, nagyon sok olyan szakemberre van szükség, akiket hasonló konferenciák kinevelnek – mondta. Végezetül a résztvevők számára azt kívánta, hogy a szakmai összejövetelen számtalan olyan módszer és ötlet hangozzon el, ami által a következő nemzedék ne csak túlélni, hanem élni is tudjon.
Dr. Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntötte az egybegyűlteket. „Az elmúlt száz évben a Nobel-díj vált a legnagyobb elismeréssé, amit egy tudós kaphat élete során. A Nobel-díjas Svéd Királyi Tudományos Akadémia nemcsak személyeket, díjazottokat választ, hanem értékeket közvetít, így döntésével alakítja a világszemlélet módját. A beregszászi származású Milton Friedmant 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért részesítették közgazdasági Nobel-díjban. Ahhoz, hogy a térség következő Nobel-díjas szülöttje itt is éljen, alkosson és ne másik országban találja meg számításait, arra van szükség, hogy az ilyen kisebbségeket felkarolják és támogassák törekvéseikben. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet feladata a szülőföldjükön élő külhoni magyar nemzettársak megmaradásának és gyarapításának elősegítése a magyar kormány számára megfogalmazott javaslatok által” – fejtette ki az elnökhelyettes.
Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja is köszöntötte a résztvevőket és eredményes konferenciát kívánt számukra.
A megnyitót követően plenáris előadások kezdődtek. Dr. prof. Vnukova Natália, a Szemen Kuznec Harkovi Nemzeti Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, Ukrajna kitüntetett közgazdásza Simon Kuznets Nobel-díjas közgazdász szerepe a számvitel és pénzügyek fejlődésében; dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója A gazdaság antropológiája. Kárpát-medencei példák a gazdaság újszerű társadalomtudományi megközelítésére; dr. prof. Lehencsuk Szerhij, a Zsitomiri Állami Egyetem tanszékvezetője A pénzügy számvitel szerepének alakulása a gazdasági fejlődés feltételrendszerében; dr. Hegedűs Mihály, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alelnöke A digitalizáció, avagy az ipar 4.0 hatásai a könyvvizsgálatra címmel tartott előadást.
A szakmai kérdésekkel foglalkozó értekezlet szekcióülésekkel folytatódott.
A konferencia május 18-án kirándulással zárul.
Zsoldi Tímea
Kárpátalja.ma