A fotoszintézisnél is hatékonyabb a mesterséges levél
Hidrogénevő baktériumok is segítik a legújabb bionikus falevelet, melynek hatékonysága messze felülmúlja a fotoszintézisét.
Újabb szintet lépett a mesterséges fotoszintézis.
A Harvard Egyetemen bemutatták a Bionic Leaf 2.0 találmányt, egy új, napenergiával működő energiatermelő rendszert.
A napelemes szerkezet hidrogénevő baktériumok és elektromos vízbontás segítségével mesterséges folyékony üzemanyagot termel.
Fejlesztői, Daniel Nocera és Pamela Silver szerint többféle vegyületet termelhet a rendszer, mindez beállítások kérdése.
„Olyan platformot hoztunk létre, amivel elméletben bármilyen szénalapú molekulát létre lehet majd hozni” – fogalmazott Pamela Silver.
A mesterséges levél elődjét szintén a Harvardon készítették, a két kutató az akkori csapatban is dolgozott.
Az első verzió azonban súlyos problémával küzdött: reaktív oxigénszármazékok keletkeztek benne, amik szétroncsolták a baktériumok DNS-ét.
A hidrogénfejlesztést emellett egy nikkel-molibdén-cink ötvözet katalizátor segítette benne, ami magas feszültség mellett működött csak, így a rendszer hatásfokát rontotta.
A Bionic Leaf 2.0 kobalt-foszfor katalizátora ezzel szemben alacsony feszültségen is üzemel, ráadásul reaktív oxigén származékokat sem termel.
A napenergiát 10 százalékos hatásfokkal alakítja biomasszává, ami az elődhöz képest is jelentős teljesítmény.
Még a valódi leveleket is felülmúlja, hiszen a leggyorsabban növő növények levelei sem teljesítenek 1 százalék felett.
Az új bionikus levél izopentanolt, izobutanolt és polihidroxibutirátot termel.
„Nagy hír, hogy felül tudjuk múlni a fotoszintézist. Ezt a technológiát el kell vinnünk a fejlődő országokba is” – emelte ki Daniel Nocera.