A krokodilok rokona volt egy újonnan feltárt tengeri hüllő
Egy újonnan azonosított, prehisztorikus tengeri ragadozó megvilágítja a modern krokodilok távoli rokonainak eredetét. Kiderült, hogy a vízi hüllők egyik kihalt csoportja több millió évvel korábban fejlődött ki, mint ahogyan eddig hitték.
A háromméteres élőlény meleg, sekély tengerekben élt, amelyek a mai Európa nagy részét akkoriban beborították. Erős állkapcsa és nagy, fűrészes foga lehetővé tette a nagytestű préda, úgymint prehisztorikus tintahal elkapását.
A 163 millió éves új faj maradványait edinburgh-i paleontológusok fedezték fel a Természettudományi Múzeumban közel 150 éve pihenő, súlyosan károsodott fosszília tanulmányozásával.
A korábban elhanyagolt, a múzeum által 1875-ben megszerzett példányt a koponya, az alsó állkapocs és különösképpen a fogak egyedi jellegzetességei alapján azonosították új fajként.
Mark Graham, a múzeum szakembere szavai szerint a leletet teljes egészében kemény, kalciterekkel megszórt kőzetzárvány ölelte körbe, amely a megkövesedési folyamat során alakult ki. Több héten keresztül tartott a maradvány feltárása.
Az Ieldraan melkshamensis nevet kapott ősi hüllő beceneve „melkshami szörny” lett ama angliai város után, ahol eredetileg megtalálták.
Mostanáig úgy hitték, hogy a prehisztorikus krokodilok azon alcsaládja – Geosaurini-, amelyhez az új faj is tartozik, a kései jurakorban fejlődött ki, a 152-157 millió évvel ezelőtti időszakban.
A friss lelet, valamint a már meglévő kövületek újbóli elemzése viszont azt sugallja, hogy a csoport jó néhány millió évvel korábban, már a közép jurakorban megjelent.
A vizsgálatról a Journal of Systematic Palaeontology folyóirat számolt be.