A legújabb kárpátaljai szociológiai kutatás eredményeiről számoltak be Beregszászban

TANDEM 2016 néven végeztek reprezentatív kérdőíves kutatást 2016 tavaszán és nyarán. A felmérésben Kárpátalja ukrán és magyar lakosságának nyelvhasználatát, identitását, vallási kötődését, etnikai viszonyait, a kettős állampolgársághoz való hozzáállását, politikai és társadalmi aktivitását, Kárpátalja önrendelkezésével kapcsolatos véleményét, valamint Magyarország Kárpátalja-politikájának értékelését vizsgálták. A felmérésben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Momentum Doktorandus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja és Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézete, az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszéke, valamint a Kárpáti Közvélemény-kutató Központ dolgozott együtt. Az eredményekről a kutatók április 26-án a Rákóczi-főiskola Győr termében számoltak be.

Mint azt megtudtuk, a TANDEM 2016 volt eddig az első olyan ukrán–magyar kétnyelvű kutatás Kárpátalján, amely mindkét nemzetiséget egyaránt vizsgálta, s kitért az ukránok magyarság- és a magyarok ukránságképére is. A kérdőívekkel 814 ukrán és 398 magyar nyelvű kárpátaljai lakost szólítottak meg, így a kutatás összesen 1212 főből állt. A felmérést 43 kárpátaljai településen végezték el.

A kérdőívekből kiderült, hogy az ukrán anyanyelvűek jóval gyakrabban használják kizárólag anyanyelvüket, mint a magyarok. A magyar kitöltők számára ahhoz, hogy valaki magyarnak számítson, leginkább a nyelv elfogadható szintű használata, míg az ukrán kitöltők esetében az ukránnak számítás tekintetében az ukrán etnikumhoz való tartozás a legmeghatározóbb.

Az ukránok 86 százaléka, míg a magyaroknak a 91 százaléka tagja valamilyen egyházi felekezetnek. A felekezeti vonal továbbörökítése a gyerekeknek az ukránok esetében a fontosabb. Mindkét nemzetiség a háborús konfliktustól mentes, békés világot tartja a legfontosabb értéknek.

A válaszok alapján az ukránok jobbnak látják a két nemzet közötti kapcsolatot, mint a magyarok. A megkérdezett magyarok mindössze 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem áll szándékában felvenni a magyar állampolgárságot, az ukrán megkérdezettek 14 százaléka pedig, ha lehetősége lenne rá, maga is kérvényezné a kedvezményes honosítást.

A szervezeti tagságot illetően a magyarok az aktívabbak. Kárpátalja önrendelkezésével kapcsolatban megoszlottak a vélemények. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy az ukránok többsége szerint Ukrajna területi szuverenitására nézve veszélyt jelentene az önrendelkezés. A magyar válaszadók körében az elvándorlás elsődleges motivációja személyes jellegű, míg az ukránok munkavállalás céljából hagynák el szülőföldjüket. A magyarországi támogatások megítélése összességében nagyon pozitív mindkét nemzet tekintetében.
A kutatásról és annak eredményeiről hamarosan kötet is készül.

Sütő Éva

Kárpátalja.ma