A Nap és a Hold is feszegeti a Szent András-törésvonalat
A kőzetlemezek folyamatosan mozognak az akár 30 kilométeres mélységben. Ezeket figyelve akár a földrengéseket is előre lehet majd jelezni.
Mikor a Föld azonos oldalára kerülnek, a Nap és Hold együttes gravitációs vonzása erős dagályt kelt a tengeren.
Ez a hatalmas erő még a képlékeny magmán úszó kőzetlemezeket is megmozgatja, igaz, nem olyan látványosan, mint a vizet.
Amerikai kutatók szerint ez a hatás különleges, alacsony frekvenciájú földrengéseket ébreszt a Szent András-törésvonal mentén.
A U.S. Geological Survey amerikai geológiai intézetben nagyjából 81 ezer ilyen földmozgás adatait elemezték, melyeket 2008 és 2015 között rögzítettek a szeizmográfok.
A kutatást Nicholas van der Elst vezette, aki szerint ezek a mérések bepillantást engednek a törésvonal mélyén zajló folyamatokba.
A geológus szerint az eredményekből kiderül, hogy a törésvonalnál rendkívül gyenge a kéreg, még akkor is, ha helyenként több mint 30 kilométer vastag.
A most felállított modellek szerint a törés, és az elcsúszás a mélyben is folytatódik, egészen a szilárd kéreg legalsó rétegéig.
A kutatók úgy vélik, ha folyamatosan követik a kőzetlemez mélyben lévő régióinak mozgását, talán még időben fel tudják ismerni, ha hirtelen nagy elmozdulás történik odalent, ami erőteljes földrengést okozhat a felszínen.
A Szent András-törésvonal egy nagyjából 1300 kilométer hosszú vetődés, a világ talán leghíresebb földrengésveszélyes területe, ezért mozgását folyamatosan figyelik.
A törésvonalnál az Észak-amerikai-kőzetlemez és a Csendes-óceáni-kőzetlemez találkozik, és csúszik el egymás mellett.
Ezt a folyamatos, egymással ellentétes irányú mozgást gyorsítja időnként az égitestek gravitációs ereje.