A szélsőségesen hideg időszakok okozhatták a neandervölgyiek vesztét

Az utolsó jégkorszak idején ismétlődő szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a neandervölgyi ember kihalásához egy új tanulmány szerint. A hideg intervallumok egybeesnek azokkal a korszakokkal, amelyekből nem maradtak fenn neandervölgyiekre utaló nyomok.

A Kölni Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének munkatársa, Michael Staubwasser és kutatócsoportja szerint ezek a hideg időszakok egybeesnek azokkal a korszakokkal, amelyekből nem maradtak fenn neandervölgyiekre utaló nyomok. Ez arra utal, hogy a hideg periódusok által kiváltott ökológiai stressz mérvadó volt a neandervölgyiek időszakos visszatérése és a modern emberek elterjedése szempontjából – írják a kutatók a Proceedings című szaklapban bemutatott tanulmányukban.

A neandervölgyitől a modern ember felemelkedéséig vezető átmenet Európában 45 ezer éve kezdődött. A neandervölgyiek alig néhány ezer évvel azután, hogy a Homo sapiens megjelent Európában, kihaltak. A kutatók sokáig vitáztak azon, mi történhetett, sokan az éghajlatváltozást okolták, más magyarázatok szerint járványok törhettek ki, de azt sem zárták ki, hogy az újonnan érkezettek miatt elfogyott a neandervölgyiek tápláléka.

A hideg időszakok alatt eltűntek az ősember csoportok nyomai

Staubwasser és kollégái két romániai barlang cseppköveit vizsgálták meg, és az adatokból arra következtettek, hogy a 44 és 40 ezer évvel ezelőtti időszakban két szélsőségesen hideg időszak zajlott le. Az első – amely 44 ezer éve kezdődött és egy évezreden át tartott – egybeesik azzal az időszakkal, amelyből a Duna térségében hiányoznak mind a neandervölgyiektől, mind a modern embertől származó tárgyak.

A második ilyen időszak mintegy 40 800 éve kezdődött, és 600 éven át tartott. Ebből az időszakból a mai Franciaország területéről hiányoznak ezek az emlékek. Staubwasser szerint ez arra utal, hogy a szárazsággal együtt járó hideg időszakok alatt a neandervölgyi populáció jelentősen visszaesett.

A neandervölgyiek nem tudtak alkalmazkodni a körülményekhez

A neandervölgyi ember sok vidéken túlnyomórészt hússal, főként nagyvadakkal táplálkozott, amit jelentősen befolyásoltak a hidegbetörések. Az erdőket ekkor bokros legelők váltották fel. Az emiatt elnéptelenedett területeket a modem ember vette át, amely valószínűleg jobban alkalmazkodott a körülményekhez – vélik a kutatók.

A periodikusan jelentkező ökológiai stressz és a megváltozott környezeti feltételek több elnéptelenedési és újra benépesülési ciklust indítottak el Európában. Azt, hogy a neandervölgyi emberek kihalása éghajlati változásokkal állhat összefüggésben, korábbi tanulmányok is sugallták.