A világ legmélyebb kanyonját fedezték fel az Antarktisz jege alatt

Szerző: | 2021.01.27., 17:53 | Tudomány

Kép forrása: ujvilagtudat.blogspot.com

Még mindig nem tudjuk pontosan, hogy milyen felszínt takar a déli kontinens hatalmas jégpáncélja, pedig ez meghatározhatja a Föld jövőjét is.

Mindenki ismerheti a térképekről az Antarktisz formáját, azonban ezek a képek a jéggel borított területet mutatják, a felszín alatt még a kutatók számára is ismeretlen világ van. Az ezzel kapcsolatos legújabb információkról számolt be a Discover tudományos magazin.

Az utóbbi időben sokat hallhattunk arról, hogy az Antarktiszon gyorsan olvad a jégtakaró. A NASA vizsgálatai szerint évente 252 gigatonna jeget veszít a fagyott földrész. Ez három és fél, 50 méteres úszómedence vízmennyiségét jelenti másodpercenként. Ha az összes antarktiszi jég elolvadna, akkor a becslések szerint 60 méterrel emelkedne meg a globális tengerszint. Ez természetesen az összes tengerparti várost, és jó néhány teljes országot is eltörölne a Föld színéről. Azonban még egy ennél jóval kisebb változás is katasztrofális lenne, kétméteres szintemelkedés már világszinten egy Dánia méretű területet árasztana el, például New York is veszélybe kerülne, világszerte milliók veszítenék el az otthonukat.

Jelenleg az Antarktisz 98 százalékát borítja jég. Korábban azonban ez nem mindig volt így, a melegebb földtörténeti korokban a mai Új-Zélandhoz hasonló növényzet borította, ami a dinoszauruszoknak is bőséges táplálékot biztosított. Mintegy 34 millió éve változott meg a helyzet, akkortól alakult ki a globális lehűlés következtében a ma is ismert fagyott világ.

Az Antarktiszt ma három nagy régióra szokták felosztani, keleti és nyugati részre, és az Antarktiszi-félszigetre. Ez utóbbi például egy nagy hegységet foglal magába.

A legnagyobb keleti rész inkább sík, de hegységet is rejt. Az itt lévő Gamburtsev-hegység például az Alpokhoz hasonló méretű, és teljes területét 600 méternyi jég borítja. Ezzel szemben a kontinens nyugati része szinte teljes egészében a tengerszint alatt helyezkedik el. Itt a jég hatalmas súlya nyomta le az alapkőzetet.

A kutatók vizsgálatai szerint a nagy hegységek hiánya ezt a térséget még sebezhetőbbé teheti az olvadással szemben, mivel a hegygerincek stabilizálhatják az olvadó gleccsereket. Ezt alátámasztják a korábbi műholdas mérések is, ezek alapján a mélyebb terület sokkal gyorsabban veszíti el a jeget, mint az Antarktisz keleti része.

Az új NASA-térképek minden eddiginél részletesebben mutatják be a déli kontinenst. Korábban ismeretlen felszínformákat is felfednek a mérések, például széles hegygerinceket, amik megvédhetik a Transzantarktiszi-hegység gleccsereit.

Az új térkép fedte fel a világ legmélyebb szárazföldi kanyonját is a Denman-gleccser alatt, a kelet-antarktiszi részen. Ez több, mint háromezer méterrel a tengerszint alá nyúlik. Jóval nagyobb mélységben van, mint a Holt-tenger.

Az új ismeretek nagyon fontosak a tudósok számára, hogy pontosabban meg tudják határozni a jég olvadásának mértékét a különböző antarktiszi régiókban. Ugyanakkor még mindig nagy területek ismeretlenek az Antarktisz mélyén.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This