Az elmúlt évek leglátványosabb csillaghullása várható szombaton

Az előrejelzések szerint szombaton este a Föld belerohan egy üstökös törmelékfelhőjébe, aminek következtében óránként több száz meteor is feltűnhet az égen. Amennyiben az időjárás is kedvező lesz, az elmúlt évek leglátványosabb meteorzáporát lehet megfigyelni.

Időnként nagy, óránként akár több száz vagy több mint ezer hullócsillagot produkáló meteorzáporok is előfordulnak. Ilyen eseményre akkor kerül sor, amikor az adott meteorrajt létrehozó üstökös a Nap – és így a Föld – közelében tartózkodik. Ekkor az üstökös által a közelmúltban kibocsátott, még szét nem oszlott, sűrű porfelhőbe rohan bele bolygónk – ezért tűnik fel olyan sok hullócsillag az égen.

Ilyen eseményt jelez előre Jeremie Vaubaillon és Paul Wiegert (University of Western Ontario) 2011. október 8-ára (szombatra) a Drakonida meteorrajjal kapcsolatban. A raj már régóta ismert, de átlagos maximuma idején sem produkál tíz meteornál többet óránként. Idén azonban teljesen más lehet a helyzet: hasonló az 1933-as és 1946-os évekhez, amikor rövid ideig közel 10 ezer darab/óra aktivitással jelentkeztek a Drakonidák.

Az előrejelzés szerint a Drakonida meteorrajt létrehozó Giacobini-Zinner üstökös által kibocsátott sűrűbb anyagfelhőn idén október 8-án, magyar idő szerint 19 és 22 óra között haladhat át a Föld. Két maximumot is prognosztizálnak, 19.09-kor és 21.57 körül. Az időpontok az ázsiai és az európai megfigyelőknek kedveznek.

Az első az időpontban még teljesen nem sötétedik be Magyarországon, mivel a Nap 18 óra előtt néhány perccel nyugszik csak le. Ám ha valóban sok meteor mutatkozik az égen, és főleg ha fényesek is feltűnnek közöttük, rendkívüli látványban lehet részünk.

Fontos megjegyezni, hogy az ilyen előrejelzéseket, különösen a várható meteorok számát erős fenntartással kell fogadni. A meteorcsillagászat a sok kutatómunka ellenére viszonylag fiatal tudományterület, és jó néhány korábbi előrejelzése már tévesnek bizonyult. Mindennek ellenére elképzelhető, hogy az elmúlt évek leglátványosabb meteorzápora várható idén október 8-án.

Milyen irányból jönnek?

A meteorrajokkal kapcsolatban figyelhető meg az úgynevezett radiáns-jelenség: a meteorok látszólag az égbolt egy pontjáról érkeznek. Ez a perspektivikus hatás következménye – az egymással párhuzamosan repülő szemcsék látszólag a végtelenből, egy pontból indulnak, akárcsak az egymással párhuzamos vasúti sínek. Radiánsnak nevezzük azt a területet, azt a képzeletbeli égi pontot, ahonnan a meteorok érkezni látszanak. Ez esetükben a Draco (Sárkány) csillagkép területére esik – ezért is nevezik a rajt Drakonidának.

Hogyan várjuk a meteorokat?

A hullócsillagok megfigyelése szabad szemmel végezhető. Optikai segédeszköz nem kell hozzá, azonban a sötét, zavaró fényektől mentes égbolt fontos tényező. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, vidéki sötét ég alól ugyanekkor több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól.

A meteorok megfigyelése kitartást igénylő program. Érdemes tehát meleg ruházatban, hálózsákkal kiköltözni az ég alá, és türelmesen várni a hullócsillagokat. Helyezkedjünk el úgy fekve, hogy alátámasztott fejünk körülbelül 50-60 fokkal nézzen a horizont fölé – és ami a legfontosabb: legyünk türelmesek. Sajnos az időjárási előrejelzések egyelőre nem túl biztatóak, mert pénteken egy hidegfront éri el Magyarországot.

A műholdakra is hathat a meteorzápor

A várható nagy aktivitás kapcsán felmerült, hogy a nagy sebességgel érkező részecskék néhány műholdat is eltalálhatnak. Ez főleg az apró, mikroszkópikus méretű szemcséknél esélyes, amelyek szabad szemmel megfigyelhető meteorjelenséget nem is váltanak ki – de igen sokan lehetnek.

A Földre visszahozott űreszközök felületein sok mikroszkopikus sérülést találtak már az űrszemétdarabok és a meteorikus testek becsapódásai nyomán. Ezek a jelenségek (a becsapódó szemcsék kis mérete miatt) ritkán eredményeznek mechanikai problémát, ugyanakkor az apró ütközéseknél a becsapódó test elpárolog, és ez veszélyt jelenthet.

A kaliforniai Stanford University és a Heidelbergben található Max Planck Institute munkatársai vákuumkamrában elemeztek mesterséges becsapódásokat. A földi laborkísérletek alapján az apró szemcsék ütközéseitől apró plazmafelhő keletkezik, amely intenzív rádiófrekvenciájú sugárzást kelt, utóbbi pedig károsíthatja az űreszköz elektronikus berendezéseit. Ez különösen a meteoritkus testeknél léphet fel, mivel azok becsapódási sebessége, és az ekkor keletkező apró plazmafelhő hőmérsékleten lényegesen magasabb az űrszemétdarabok lassabb ütközéseinél.

A feltételezések szerint egy ilyen esemény okozott hibát az Európai Űrügynökség Olympus nevű távközlési mesterséges holdjánál 1993-ban, amikor a Perseida meteorraj maximuma jelentkezett; és talán a Landsat-5 műhold giroszkópjának hibás működése is ilyesmire vezethető vissza (a 2009-es Perseida-maximum idején). Jelenleg nem tudni mekkora veszély várható a Drakonida raj meterorikus testeitől, ennek mértékét talán csökkenti a perseida vagy leonida meteorokhoz képest, hogy a drakonidák sebessége azoknál sokkal kisebb, csak 20 kilométer/másodperc körüli.

A borult időre is készülnek a szakemberek, és Európából két repülőgéppel a felhők felett tervezik figyelni a meteorzáport. Egy francia SAFIRE és egy német Falcon 20 típusú gép halad majd Skandinávia felett, egymástól 100 kilométer távolságban. A gépek fedélzetén fényképezik és filmre rögzítik a várható eseményt, és a felvillanó meteorokról színképfelvételt is próbálnak készíteni.

Forrás:origo.hu