Az ivóvíz magas nitráttartalmának veszélyei

A tiszta ivóvíz elengedhetetlenül szükséges az emberi test helyes és egészséges működésének megőrzése szempontjából. A természetes vizek – legyenek azok felszíniek vagy felszín alattiak – mindig tartalmaznak bizonyos mennyiségű oldott anyagot. Ezen anyagok sok esetben hasznosak és szükségesek is az emberi szervezet számára (pl, jód, fluor, ásványi sók stb.), ugyanakkor bizonyos határértéken belül érvényes ez a megállapítás. Vannak azonban olyan anyagok is, amelyek csak a megengedett egészségügyi határérték alatti mennyiségben, vagy egyáltalán nem lehetnek jelen az ivóvízben. Ilyenek lehetnek többek között a nehézfémek, a szulfidok, az ammónia, az arzén, a nitrát, a növényvédő szerek stb.

Az egyik legjelentősebb vízszennyező anyag a nitrát, amely leggyakrabban ionos formában lehet jelen a vízben. Az ivóvizek nitrátszennyezésének fő okai az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel és a háztartásokból származó szennyvízzel hozhatók összefüggésbe, tehát főleg az emberi tevékenység számlájára írhatók. Kifejezetten veszélyes lehet ebből a szempontból az ásott kutak vizének fogyasztása, hiszen ezek legtöbbje a talajvizet aknázza ki, amelynek minősége nagyban függ a talajra kijuttatott és belekerült szennyezőanyagok esetleges jelenlététől. A témához kapcsolódó kutatások szerint valamivel kedvezőbb lehet a több tíz méter mélységű fúrt kutak vizének minősége nitráttartalom tekintetében, ugyanis ezek leggyakrabban az ún. rétegvizet teszik hozzáférhetővé, amely lényegesen alacsonyabb érzékenységű a felszíni szennyeződések szempontjából.

Az ivóvíz magas nitráttartalmát a „kékbetegséggel”, idegen elnevezéssel a methemoglobinémiával hozzák összefüggésbe. Ez a betegség főleg azokat az 1-3 hónapos csecsemőket érinti, akiket mesterségesen táplálnak olyan kútvíz felhasználásával, amelyek amellett, hogy magas nitráttartalommal bírnak, tartalmazhatnak olyan baktériumokat, amelyek képesek a nitrát átalakítására. A szervezetbe bejutó nitrát ezen baktériumok hatására nitritté () alakul a csecsemők gyomrában és patkóbelében, majd felszívódva hozzákapcsolódik a vörösvértestek hemoglobinjához, átalakítva azt methemoglobinná. Ez utóbbi vegyület képtelenné teszi a vörösvértestek számára az oxigén szállítását, így összességében oxigénhiányos állapot léphet fel a szervezetben. Ez külsőleg kékes elszíneződés formájában észlelhető a bőrön, főleg a csecsemők ajkai körül, súlyosabb esetben nagy testfelületen. Felnőttek esetében az átalakítást végző baktériumok már nem képesek megtapadni a bél felső szakaszában, ahol a nitrit képes felszívódni a vérbe, illetve a felnőtt emberek veséje sokkal hatékonyabban és gyorsabban végzi a nitrátionok kiválasztását. Leírtak azonban olyan eseteket, amikor felnőtteknél a magas nitrátkoncentráció gyomorbántalmakat és emésztőszervrendszeri panaszokat okozott.

A betegség elleni védekezés egyik legfontosabb lépése a megelőzés, vagyis a prevenció. Ennek értelmében fokozottan figyeljünk oda ivóvizünk minőségére, melynek jellemző paramétereiről az erre szakosodott laboratóriumokban elvégeztethető vizsgálatok révén tájékozódhatunk. Ha bebizonyosodik vizünk magas nitráttartalma (az egészségügyi határérték Ukrajnában 50 mg/l), akkor célszerű – különös tekintettel a csecsemőkre – a nitrátionoktól mentes ivóvíz beszerzéséről gondoskodnunk. Csecsemők számára például kapható ún. „babavíz”, melyet megtalálhatunk a gyógyszertárakban. Forralással sajnos nem tudjuk a víz nitráttartalmát csökkenteni, ugyanakkor léteznek olyan víztisztító berendezések, amelyek a háztartási vízellátó rendszerre csatlakoztatva képesek kiszűrni egyebek mellett a nitrátokat is.

Abban az esetben, ha a fent leírt tüneteket tapasztaljuk, haladéktalanul értesítsük családorvosunkat, hogy mihamarabb elvégezhessék a megfelelő orvosi beavatkozásokat.

Figyeljünk oda ivóvizünk tisztaságára, különösképpen akkor, ha azt csecsemők táplálása során is felhasználjuk! Ne feledjük, hogy a kisbaba legmegfelelőbb tápláléka az anyatej, melyet a klinikai tesztek mellett egészséges, mosolygós arcocskák is bizonyítanak.

Molnár Ferenc
Kárpátalja.ma