Az ülés az új dohányzás

Egyebek mellett ez hangzott el a 3. Európai Mozgásgyógyszer Kongresszuson, amelyet először tartottak a németországi központon kívül, Budapesten. A nemzetközi tudományos rendezvényen – amelynek rendező házigazdája a Magyar Sporttudományi Társaság volt – tíz európai országból érkeztek előadók a rendszeres testmozgás egészségmegőrzésben és a gyógyításban betöltött szerepével foglalkozó tudományterületekről. Közülük többen is foglalkoztak az ülés egészségkárosító hatásával, ami elterjedése miatt lassan a dohányzás okozta egészségrontáshoz hasonló.

Egy órával többet ülünk naponta, mint tíz évvel ezelőtt

A mind jobban terjedő ülő életmód nem kedvez annak, hogy fizikailag aktív életet éljünk. Pedig a rendszeres testmozgásnak – bármely életkorban is végezzük – nem csak egészségmegőrző, hanem bizonyos betegségtípusoknál terápiás hatása is van. A mozgásszegény életmód viszont bizonyítottan hozzájárul több krónikus betegség (kóros kövérség, mozgásszervi-, szív- és keringési elváltozások, daganatos betegségek, csontritkulás, cukorbetegség, etc.) kialakulásához. A legfrissebb felmérésekből kiderül, hogy – legalábbis Európában – átlagban naponta egy órával többet ülünk, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. A mozgásszegény életmódhoz nem csak az irodai munka, hanem az elektronikai eszközök egyre elterjedtebb használata is hozzájárul. Ráadásul sokszor szórakozásra, virtuális kapcsolattartásra használjuk, ami – különösen a fiatalabb korosztályhoz tarozókat – mind hosszabb időszakra kényszeríti ülésre a szabadidejükben is. A sok ülés, főként, ha a táplálkozásnál sem figyelünk az energiaegyensúlyra, elhízáshoz és egyéb, ezzel összefüggésbe hozható betegségek kialakulásával fenyeget.
Tartsunk szünetet

A Mozgásgyógyszer Kongresszuson elhangzott több előadás is vizsgálat tárgyává tette, hogy miként lehet az ülés egészségkárosító hatásait ellensúlyozni. Gyakorlatilag valamennyi e témában született friss vizsgálati eredmény szerint lényeges javulást lehet előidézni, ha a hosszan tartó ülést időről időre szünetekkel szakítjuk meg és átmozgatjuk magukat. Egyelőre még nincs elfogadott protokoll arra, hogy milyen időközönként tartott, milyen időtartamú és milyen intenzitású mozgással eltöltött szünetekkel lehet legjobban csökkenteni az ülés káros hatásait. Ennek vizsgálata lesz a következő lépés, azt azonban minden e témában végzett felmérés kimutatta, hogy a mozgással töltött szünetek beiktatása számottevően, akár 30-40%-al csökkentheti az ülés okozta kockázatokat már mérsékelt vagy közepes intenzitású mozgás esetén is. Természetesen annál hatásosabb, minél gyakrabban tartunk szünetet, de legalább óránként egyszer néhány perces testmozgással kéne megszakítani az ülést.

„Nem kell nagy dolgokra gondolni” – mondja dr. Tóth Miklós, a mostani kongresszus házigazdája és a hazai Mozgás=Egészség Program szakmai irányítását végző Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) elnöke. – „Elég pár egyszerűen kivitelezhető tornagyakorlatot elvégezni akár a munkaállomásunk közelében, de már az is jó, ha a szomszéd szobában ülő munkatársat nem telefonon hívjuk fel, hanem odamegyünk hozzá, pláne ha a lépcsőt használjuk a lift helyett. Én például úgy rendeztem be a munkaasztalomat, hogy a telefonomhoz és az interneteléréshez is fel kelljen állnom és mozognom kelljen, de mint egy mostani előadásban hallottam, van olyan külföldi kollégám, aki már állva dolgozik.”