Bajban vannak a zsiráfok

Az utóbbi három évtizedben olyannyira összezsugorodott a zsiráfpopuláció, hogy a világ legmagasabb szárazföldi emlősét sérülékenyként kellett besorolni.

Az egyedszám az 1985-ben mért mintegy 155 ezerről 2015-re 97 ezerre csökkent a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szerint. Az ikonikus állatot élőhelyének elvesztése, az orvvadászat és az Afrika számos területén jellemző politikai instabilitás veszélyezteti. Bizonyos állományai azonban növekednek, főleg a kontinens déli részein.

Mostanáig az IUCN a „nem fenyegetett” kategóriában tartotta számon. Viszont vörös listája legfrissebb analízise során kiderült, hogy a zsiráf „sérülékeny”, vagyis bő három generáció alatt a populáció egyedszáma több mint 30 százalékkal lecsökkent.

Dr. Julian Fennessy, az IUCN zsiráf szakcsoportjának szakembere szerint a faj „csendes kihalással” néz szembe. Míg látszólag mindenhol ott vannak, valójában erős nyomás alatt állnak Kelet-, Közép- és Nyugat-Afrikában.

Az emberi populáció gyors felduzzadásával egyre nagyobb területet hódítanak el a megművelt földek és más fejlesztések, ami a zsiráf élőhelyének széttöredezését idézi elő Afrika szerte. A háború sújtotta övezetekben, mint Észak-Kenyában, Szomáliában és Etiópiában a dél-szudáni határon, a zsiráf élelemként szolgál a katonáknak.

Mindeközben egy néhány hónappal ezelőtt publikált kutatás feltárta, hogy a zsiráfnak valójában négy faja van. Az IUCN viszont a jelenlegi frissítéshez maradt az eredeti definíciónál, amely egy fajt és kilenc alfajt tart számon. Ezekből ötnél állománycsökkenést észleltek, egynél az egyedszám stabil, míg háromnál növekszik.

Míg a szakemberek úgy hiszik, bizonyos populációk eltűnhetnek, optimista meglátások is vannak a faj hosszú távú jövőjének biztosításáról. A zsiráfok bőséges egyedszámának fenntartása Dél-Afrikában a kutatók szerint a szafariparkok kezelésével függ össze. Abban reménykednek, hogy az IUCN eredményei ráirányítják a figyelmet az ikonikus emlősre.
A vörös lista friss kiadása bő 85 ezer fajt sorol fel, közülük több mint 24 ezer a kihalás felé araszol. Hétszáznál is több, újonnan felfedezett madárfaj került a listára, 11 százalékuknak fennmaradása egy hajszálon függ. Egyikük, az antioquiai ökörszem veszélyeztetett státuszba került, mivel élőhelyének nagy része Kolumbiában egy tervezett gát építése miatt eltűnhet. A szigeteken a behurcolt fajok veszélyesek sok madárfajra.

A szürkepapagáj vagy jákópapagáj egyike a súlyos helyzetben lévő fajoknak. Kedvelt célpontja az orvvadászoknak, mivel igen beszédes és hosszú életű házi kedvenc. Bizonyos régiókban állománya 99 százalékkal csökkent. Októberben azonban nemzetközi kereskedelmét teljes egészében betiltották.

Az új vörös lista először értékeli ki a gabonafélék 233 vad rokonát. Kiderült, hogy sokukat az élőhelyükre benyomuló farmok veszélyeztetik. A vadon élő rokonok az új fajták termesztéséhez szükséges genetikai anyag létfontosságú forrásai. Segítségükkel a klímaváltozásnak és kártevőknek ellenállni képes fajták hozhatóak létre.

A mangó például fontos élelem a trópusokon, de a kutatók kiderítették, hogy négy mangófaj veszélyeztetett, míg a kalimantáni mangó már ki is halt. Szintén bajban vannak a napraforgó rokonai, többek között a Helianthus anomalus, amely sérülékeny státuszt kapott.

A csicseriborsó Iránban és Törökországban őshonos vad rokonait veszélyeztetettnek sorolták be élőhelyük gazdálkodási átformálódása miatt, míg a spárga japán rokona (hamatamabouki) is ilyen státuszba került élőhelyének pusztulása miatt.