Egyre több az űrszemét

Mit lehet kezdeni a rengeteg űrszeméttel, és hogyan lehet begyűjteni? A Minden tudás stábja ezt a kérdést járta körbe.

A rengeteg űreszköz felbocsátásával egyre többször merül fel az űrszemét és eltakarítása kérdése.

Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának szakembere kifejtette, körülbelül a 70-es, 80-as évektől játszódott le egy nagyobb ugrás a Föld körüli űrszemét mennyiségében. A bolygó körüli térségben mintegy 600 kilométerig a legnagyobb a sűrűsödés.

Az űrszemét egy része nagy tömegű műholdakból áll, súlyuk a több tonnát is elérheti. Zábori Balázs űrkutató mérnök szerint egy műhold átlagosan 90 perc alatt megkerüli a Földet, vagyis másodpercenként 10 kilométert is megtehet.

Mi történik, ha két műhold szinte frontálisan ütközik? 2009 februárjában egy működésben lévő Iridium- és egy üzemen kívüli szovjet Koszmosz-műhold ütközött ily módon. Az ütközés pillanatában akár százával, ezrével keletkeztek kisebb darabok – hangzott el a műsorban.

A Nemzetközi Űrállomás pályáját is kellett már módosítani űrszemét miatt. A NASA űrszemétfigyelő rendszere Föld körüli pályán a 200 és 2000 kilométer között mozgó, 10 centiméternél nagyobb darabokat tartja számon. Számítások szerint, ha a jövőben megszűnne mindenféle űrtevékenység a spontán ütközések miatt, az űrszemét darabszáma akkor is növekedne. Ezért már a takarítással kapcsolatban is körvonalazódtak elméletek.

Kevés az esélye, hogy lakott területre essen egy kisebb-nagyobb darabja az űrszemétnek. A küldetések előkészítésekor azonban kiemelten figyelnek arra, hogy az űrben keringő tárgyak ne okozzonak kárt. Az előírások szerint ma már eleve úgy kell egy műholdat pályára állítani, hogy szolgálata végén a Föld légkörébe érve megsemmisüljön.