Értékesebb a magzatvíz, mint eddig hitték

A magzatvízből nyert őssejteket át lehet alakítani az embrionális őssejtekhez hasonlóan sokoldalú sejtekké, így ezek a sejtek jó alternatívát kínálnak az orvosilag igen értékes, ám etikailag vitatott embrionális őssejtekkel szemben. Brit kutatók bejelentése szerint kívülről bejuttatott gének nélkül, sikeresen programoztak át magzatvízből származó őssejteket.
Az eredmény azt jelenti, hogy adományozott magzatvízből nyert őssejteket tárolhatnak a jövőben erre a célra létrehozott sejtbankokban, majd különböző orvosi terápiáknál és kutatásoknál használhatják fel őket. Mindez kevésbé vitatott alternatívát kínál az embrionális őssejtek alkalmazása helyett.
Az őssejtek testünk mestersejtjei, amelyekből valamennyi más sejtünk létrejön, felhasználásuk új utat kínál olyan degeneratív betegségek gyógyítására, mint a szívroham utáni izomelhalás vagy a Parkinson-kór.
Az őssejtek legtöbb irányban hasznosítható fajtája az omnipotens embrionális őssejt, amely még bármilyen irányú átalakulásra képes. Ezeket a sejteket azonban humán embriókból nyerték, ezért alkalmazásuk etikai vitákat váltott ki. A felnőtt sejtekből átprogramozással létrehozott őssejtek, az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek (iPS) használata kevéssé vitatott, ám rugalmasságuk, átalakulási képességük is jóval kisebb.
A Molecular Therapy című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányukban a londoni Imperial College és a University College London (UCL) kutatói azt állapították meg, hogy a magzatvízben lévő őssejtek képességeiket tekintve valahol az embrionális őssejtek és a felnőtt, testi őssejtek között helyezkednek el.
Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a felnőtt, testi őssejteket is pluripotenssé lehet tenni átprogramozással, ehhez azonban extra géneket kell bejuttatni a sejtbe, gyakran vírusok segítségével. A módszer hatékonysága viszonylag alacsony, és magában hordoz némi kockázatot a DNS felszakítása miatt.
„A genetikai manipuláció nélkül létrehozott pluripotens sejteket előnyeik miatt nagyobb valószínűséggel alkalmaznák terápiás célra” – emelte ki Paolo De Coppi, az UCL munkatársa, a kutatás egyik vezetője.
Forrás: MTI/vajdasag.ma