Gyengülnek az áramlatok az Atlanti-óceánban
Egy tanulmány szerint az Atlanti-óceánban az óceáni áramlatok gyengülnek, és hamarosan elérhetik a fordulópontot. Ennek messzemenő következményei lennének az éghajlatra nézve.
Az Atlanti-óceánban a Golf-áramlatot is magába foglaló óceáni áramlás valószínűleg az elmúlt évszázad során veszített stabilitásából, és most egy döntő fordulópont előtt állhat. Erre a következtetésre jutott Niklas Boers, a potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet klímakutatója a Nature Climate Change című folyóiratban – írta cikkében a Süddetsche Zeitung.
A Golf-áramlatot Európa fűtőrendszerének tekintik, mivel a Brit-szigeteknél és Norvégia partjainál is melegíti az éghajlatot. A Golf-áramlat része a nagyobb atlanti meridionális áramlási rendszernek. Ez a meleg és sós vizet észak felé szállítja a tenger felszínén, míg a hideg és alacsony sótartalmú víz a mélyben visszaáramlik.
A Föld történetéből származó bizonyítékok alapján a kutatók feltételezik, hogy a keringés két különböző működési állapot között változhat: a jelenleg megfigyelt erős körkörös mozgás és egy sokkal gyengébb között.
Mivel az áramlási rendszer nagy mennyiségű hőt oszt szét, világszerte befolyásolja az időjárást. Az erős állapotból a gyenge állapotba való hirtelen átmenet súlyos következményekkel járna: Európa valószínűleg lehűlne, míg az Atlanti-óceán felett erősödnének a hurrikánok. Azt azonban még nem lehet pontosan megmondani, hogy a gyengébb állapotba való átmenet mikor következik be.
A trópusi monszunokat is befolyásolhatja. Néhány hónappal ezelőtt az éghajlati hatáskutató intézet tanulmánya kimutatta, hogy a keringés jelenleg gyengébb, mint az elmúlt évezredben bármikor. A kérdés az, hogy ez csak egy rövid távú megtorpanás vagy hosszú távú trend?
Ezt nem könnyű vizsgálni, az áramlatok erősségét csak körülbelül húsz éve regisztrálják közvetlenül. Bár a mérések gyengülést jeleznek, az időszak még mindig túl rövid ahhoz, hogy megbízható klimatológiai előrejelzéseket lehessen készíteni.
Az óceáni áramlás változása azonban nyomot hagy, például a víz sótartalmában és az óceán hőmérsékletében.
Boers úgy látja, hogy a változás fő tényezője a Grönlandról érkező olvadékvíz megnövekedett beáramlása, amelyet az Északi-sarkvidék hőmérsékletének emelkedése okoz. Ez az édesvíz könnyebb, mint a sós víz, és ezért hajlamos a felszínen maradni ahelyett, hogy a mélybe süllyedne. Ez lelassítja az óceáni keringést. Az éghajlatváltozás következtében a csapadék és a folyók által az óceánba jutó vízmennyiség is megnövekedett, és ez szintén hozzájárulhat a lassuláshoz.
Forrás: hirado.hu