Hamarosan nem csak a tévében látunk vezető nélküli autót

Az autóbalesetek túlnyomó többségét emberi hiba okozza, ezért kutatók a vezető nélküli jármű megalkotásán dolgoznak.

A világ első autóbalesetét 115 évvel ezelőtt szenvedte el egy asszony, Londonban. Az őt elütő gépkocsi 6 km/óra sebességgel ment. A halottkém a balesetről készített jegyzőkönyvben leszögezte: ilyennek soha többé nem szabad előfordulnia. A statisztikák szerint manapság a Földön több mint egy millióan halnak meg autóbalesetben évente, és tízszer ennyien sérülnek, gyakran rokkannak meg.

Mivel az autók száma és a zsúfoltság egyre nő, a balesetek száma is állandóan emelkedik. Az Egészségügyi Világszervezet egy tanulmánya azt jósolja, hogy tíz év múlva a halálozások és maradandó sérülések harmadik leggyakoribb oka közúti balesetek lesznek.

A statisztikák szerint a balesetek túlnyomó többségét emberi figyelmetlenség, fáradtság, lassú reakcióidő vagy hibás döntés okozza. Váltsuk ki hát az embert, döntsön helyettünk a gép – mondják azok, akik évek óta dolgoznak az emberi segítség nélkül közlekedő autó problémáján.

Sebastian Thrun, aki a Stanford Egyetem Mesterséges Intelligencia Laborjának vezetője, és egyben a kutatásokat finanszírozó Google mérnöke, nemrégiben az eddigi eredményekről tartott előadást. Elmondta, az amerikai kormány felhívására olyan autók tervezésével kísérleteztek, amelyek sofőr nélkül is mennek, akár a sivatagban is. Egyik pályázat sem felelt meg, a Stanford Egyetem először 2005-ben ért el sikereket az önjáró autóval.

Az automatizált gépkocsi ötlete persze nem 2005-ben született meg először. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében például már egy évtizeddel ezelőtt folytattak kísérleteket. Az intézet tudományos tanácsadója Soumelidis Alexandros elmondta, már tíz évvel ezelőtt kísérleteztek kamerával ellátott kamionnal, és kifejlesztettek egy sávkövető rendszert, amely bizonyos felsőbb kategóriájú járművekben azóta tartozékká vált.

Részeredmények tehát sok helyen születtek, de persze a dollármilliókat igénylő fejlesztésekben a gazdag országoknak szinte behozhatatlan előnyük van. Érdekes, hogy miközben az emberi vezető nélküli autóknál még csak lehetőségekről beszélünk, a repülőgépeknél ezt már legalább egy évtizede megoldották. Igaz, az automatikus vezetésnél is kell emberi felügyelet. Csak részfolyamatok vannak automatizálva. Soumelidis Alexandros szerint az a különbség, hogy a légtérben nincsenek olyan akadályok, mint az úttesten.

A jogszabályok mindig nehezen követik a változásokat. Mindenesetre az amerikai autós műsorok állandó témája a vezető nélküli autó. Mindenki arról beszél, mindenki azt találgatja, mikor, s milyen lesz. És persze, hogy egyáltalán legális-e, hogy a Google tesztautóit mesterséges intelligencia vezényli.

Ray Wert egy internetes autós magazin főszerkesztője is először a jogi háttérről beszél. A kaliforniai hatóságtól azt a választ kapták, hogy ez a berendezés tulajdonképpen olyan, mint a tempomat, és őket nem izgatja addig, amíg ember ül a kormánykerék mögött. Ray Wert hozzátette, a berendezés persze sokkal fejlettebb, mint egy tempomat, hiszen van benne lézerdetektor, radardetektor, vannak benne kamerák, GPS, és képes közvetlenül kapcsolódni a Google térképeihez. Szerinte az ilyen műszerezettség egy évtizeden belül a mindennapjaink részévé válik.

A jövő automatizált, vezető nélküli autóinak jogi hátterét egyébként nem mindenki látja olyan egyszerűen, mint a Wert által megkérdezett hivatalnok. Ma még egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy például egy balesetnél ki viseli majd a felelősséget: az autó tulajdonosa, vagy a rendszer gyártója. És hát persze még egy dologról nem beszélnek a tervezők: mindez mibe kerül majd? Megfizethetetlen luxus lesz még nagyon sokáig, vagy a szenzorok és számítógépek ára annyira lemehet majd, hogy szériatartozékként benne lesznek minden kocsiban.

Soumelidis Alexandros úgy látja, sok tartozék már ma sem kerül sokba, egy mai középkategóriás autóban mintegy hetven beágyazott számítógép található, és már elég olcsók a szenzorok, detektorok is. Persze a vezető nélküli járműnek nagyon megbízhatónak kell lennie, ezért redundanciát kell bevezetni, több azonos funkciót ellátó szerkezetet kell beépíteni.

A dolog megfizethető lesz tehát, talán tíz év múlva – mondta a szakértő. Persze lehet, hogy a zsúfoltság és a balesetek számának emelkedése korábban kikényszeríti a változást. Ma az Európai Unióban 470 autó jut minden ezer emberre, és ez a szám folyamatosan nő. A világon most percenként két ember hal meg autóbalesetben, és a gazdasági érvek is az automatizált kocsik felé nyomják a világot: ha majd önállóan közlekednek az autók, a kocsit az ember bármikor magához hívhatja majd. Akkor viszont kevesebb is elég lesz belőlük. A kevesebb autó kevesebb benzin, kevesebb út, kevesebb parkolóhely, szóval kevesebb pénzt igényel majd.

A tesztvezetés már megy: Sebastian Thrun autója eddig már 225.000 kilométert futott, s ez alatt csak egyetlen baleset fordult elő: azt is egy szabálytalanul közlekedő ember okozta, amikor belerohant a piros lámpánál.

Forrás: MTA