Hodinka Antal halálának 70. évfordulójára
Hodinka Antal a magyarországi és a kárpátaljai ruszinok történetének legeredményesebb és legsokoldalúbb kutatója, tudósa volt. Gazdag munkássága felöleli a ruszinok egyháztörténetét, néprajzát, folklórját, nyelvét stb. Halálának 70. évfordulójáról az életútját és tudományos munkásságát is bemutatni kívánó rövid írásunkkal kívánunk megemlékezni.
Hodinka Antal papcsalád gyermekeként 1864. február 7-én látta meg a napvilágot a mai Szlovákia területén található Ladomér (Ladomirov) községben. Gyermekkorát a Huszti járásban található Szeklence (Szokirnica) településen töltötte, s itt járt elemi iskolába is. Gimnáziumi tanulmányait Máramarosszigeten és Ungváron végezte. 1881-tól az ungvári püspöki szemináriumban, 1882–86-ban a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tanult. 1888–89-ben a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, 1889–91-ben állami ösztöndíjjal a bécsi Institut für Geschischtforschungban diplomatikát és paleográfiát, a bécsi egyetemen szlavisztikát tanult. 1891-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. A Magyar Tudományos Akadémia Forster-ösztöndíjával egy évet töltött Rómában. 1896-ban megszerezte a teológusi diplomáját is. 1905-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán magántanári képesítést szerzett.
1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lesz, s a szláv nyelvű kéziratok rendezésével foglalkozik. 1891–92-ben az osztrák-magyar közös pénzügyminisztérium levéltárosa, 1892-tól 1906-ig a Császári és Királyi Hitbizományi könyvtár őre. 1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-ben a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem jogi karán a magyar történelem professzora lett. 1918-tól a pozsonyi egyetem történelem tanszékének vezetője, 1920-ban meghívják a prágai Károly Egyetemre. 1923-ban a Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetem egyetemes történelmi tanszékére kerül. 1918–19, illetve 1926–27 között a bölcsészettudományi kar dékánja, 1932-től pedig egy éven át a pécsi egyetem rektora. 1935-ben vonult nyugdíjba.
1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1933-ban pedig rendes tagjává választotta. Akadémiai székfoglaló értekezését 1911. június 12-én olvasta fel. A megalakulása pillanatától 1943-ig töltötte be az 1941. január 26-án létrejött Kárpátaljai Tudományos Társaság elnöki tisztségét.
Hodinka Antal 1946. július 15-én hunyt el Budapesten. Sírja a Kerepesi temető 24. parcella első sorában található.
Hodinka a ruszin és a magyar mellett magas fokon ismerte egyháza liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, illetve az orosz és a szerb nyelvet, valamint kitűnően tudott latinul és németül is. Tudományos munkásságára nagy hatással volt tanára, a Bécsi Egyetem professzora, Vatroslav Jagić, akit a kor legnagyobb szlavistájaként tartanak számon. Hodinka első tudományos munkáját 1887-ben publikálta. Első ruszin tematikával foglalkozó írása 1896-ban jelent meg.
Hodinka Antal történészként, nyelvészként, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye kutatójaként, a szláv-magyar történeti és nyelvi kapcsolatok tudósaként alkotott maradandót a tudományban. 1900-ban jelentős tanulmányt publikált Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című összefoglaló kiadványban A rutének címmel. Legnagyobb tudományos jelentőségű munkájának A munkácsi görög-katholikus püspökség története címmel 1909-ben kiadott kötetét tartják. Mások úgy vélik, az 1937-ben publikált „II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a „gens fidelissima” című munkája a legjelentősebb.
Egyháztörténeti és szlavisztikai műveinek jegyzékét az Udvari István által szerkesztett Hodinka Antal Emlékkönyv számára Kovács Tiborné állította össze (elérhető ITT), felhívva a figyelmet arra, hogy Hodinka Antal több írói álnevet is használt, pl. Сокырницькый Сирохман vagy Сокырницькый Сиротюк.
Gazdag kéziratos hagyatékát Perényi József rendszerezte, s a család kérésére a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában helyezte el, s tette kutathatóvá. Könyvhagyatékát az MTA Történettudományi Intézete vásárolta meg.
A szocializmus építésének időszakában az elkötelezett ruszin és következetes tudós Hodinka Antal nevét nem volt ildomos emlegetni, munkáira nem hivatkoztak a pártos történészek, nyelvészek. Munkásságának újraértékelése elsősorban a Nyíregyházi Főiskola szlavista nyelvészének, Udvari Istvánnak a nevéhez fűződik. Sokat tett Hodinka munkásságának kárpátaljai megismertetéséért, újrafelfedezéséért Soós Kálmán történész.
Munkásságának jelentőségét mutatja az is, hogy több lexikonban is találhatunk róla szóló szócikket (lásd pl. a Magyar írók élete és munkái, a Magyar Életrajzi lexikon, a Magyar katolikus lexikon, avagy a Pallas Nagylexikon róla szóló szócikkeit).
Hodinka Antal nevét viseli a magyarországi Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület, illetve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Nyelvészeti Kutatóközpont.
Emlékét a számos emléktábla (többek között a Pécsi Tudományegyetem főépületén, az Ungvári Nemzeti Egyetem Történetelem Karán, a budapesti Benczúr utcában, illetve Szeklencén) mellett az Országos Ruszin Önkormányzat Közgyűlése által 2003-ban létrehozott emlékéremből és oklevélből álló Hodinka Antal díj is őrzi. A díjat évente a ruszin kultúra, a hagyományőrzés, az anyanyelv és a görög katolikus vallási értékek ápolása és megőrzése terén végzett kiemelkedő tevékenységért ítéli oda (a díjazottakról lásd ITT).
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai
Források:
A munkában említett lexikonok szócikkei.
Ruszin Világ (Русинськый світ) VI. évfolyam 50. szám.
Ruszin Világ (Русинськый світ) VIII. évfolyam 75. szám.
Udvari István: Hodinka Antal, a ruszin történelem kutatója (1864–1946). http://byzantinohungarica.hu/sites/default/files/udvari_hodinka.pdf
Egyéb internetes források:
http://byzantinohungarica.hu/node/65
http://kmmi.org.ua/arckepek?menu_id=9&submenu_id=43&arc_id=87
http://leveltar.pte.hu/content/150-eve-szuletett-hodinka-antal
http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/hodinka-antal/8509
http://www.rusyn.hu/hu/kulturalis-ertekeink-es-hagyomanyaink/nr