Hová mennek meghalni a műholdak?
A Csendes-óceán Új-Zéland és Antarktisz közötti vidékére, amely a messze van a szárazföldektől, így tökéletes helyszín a kiszolgált műholdak lehozására.
A terület a világ legnagyobb technológiai szeméttelepe (vagy sosem látogatható űrkiállítása, attól függ honnan nézzük), amely mára több száz kiszolgált, ember alkotta űrjárműnek ad otthont. A Föld körül keringő rengeteg műhold, más űreszköz és törmelék küldetése befejeztével üzemanyag hiányában előbb-utóbb visszazuhan a légkörbe. Míg a kisebb darabok rendszerint elégnek, mielőtt elérnék a felszínt, a nagyobbakat nem lenne szerencsés engedni, hogy bárhol lezuhanjanak. (Annak ellenére, hogy az esély, hogy bárkit eltalál egy légkörbe visszatérő objektum mindössze egy a tízezerhez.)
A nagy űreszközök visszalépését ezért gondosan megtervezik, és ha lehetséges, az űrtemető irányába terelik őket, távol minden lakott területtől. A kérdéses régió több ezer kilométerre van Új-Zélandtól és az Antarktisztól is, és a Föld szárazföldektől legtávolabbi pontjának számít. Az óceán 4 kilométer mély a régióban.
Az oroszok a legnagyobb szemetelők
A temető területén 1971 óta több mint 260 űreszköz zuhant le, és ezek száma folyamatosan növekszik. A leghíresebb példány a 142 tonnás MIR űrállomás, amelyet 2001-ben zártak be az oroszok, és rögtön vissza is tereltek a légkörbe, hogy irányítottan tudjon lezuhanni. A különböző műholdak mellett számos kisebb űrállomás, üzemanyagtartály és teherűrhajó is rejtőzik a tenger mélyén.
Az űreszközök többsége, közel 200 darab szovjet vagy orosz eredetű, míg az Egyesült Államok 50 körüli objektumot juttatott el az űrtemetőbe. Ezeken kívül van már néhány európai és japán űrtárgy is a régióban, illetve 2014 szeptemberében a SpaceX nevű magáncég is ide ejtette le egyik rakétájának második fokozatát.
Már készülnek
Az űrtemető következő nagyméretű lakója várhatóan a Nemzetközi Űrállomás lesz 2028 környékén. Ennek biztonságos visszaléptetése nem lesz egyszerű feladat, hiszen a létesítmény már most is négyszer nehezebb a MIR-nél. Az űrállomásnak ráadásul a kiterjedése is óriási, hiszen akkora, mint egy focipálya, így arra is figyelni kell, hogy a légkörben valószínűleg darabjaira hullik szét, ami megnehezíti a törmelék útjának kiszámítását.