Ígéretesek a gondolattal irányítható végtagok

Két teljesen lebénult beteg egy kutatás során képes volt gondolataival irányítani egy robotkart és segítségével tárgyakat megragadni.
Az Egyesült Államokban két, nyaktól lefelé megbénult beteg a gondolataival volt képes irányítani egy robotkart, amely egyiküknek azt is lehetővé tette, hogy közel 15 év elteltével segítség nélkül igyon. A Nature folyóiratban leírt technika során az agyba implantált érzékelőt összekötik egy számítógéppel, mely az elektromos jeleket parancsokká alakítja. Az elkövetkező években a kutatók szeretnék összekötni az agyat a lebénult végtagokkal, hogy lehetővé tegyék azok újbóli alkalmazását.

A jelenlegi projekt egy egyetem és két kórház együttműködésével valósult meg. 2006-ban, egy másik Nature-tanulmányban a csapat bemutatta, hogy ugyanezen idegi interfészrendszer segítségével egy lebénult páciens képes a kurzor mozgatására a képernyőn. A lényeg egy apró szenzorban rejlik, melyet a motoros kéreg felszínére implantálnak.

A kar vagy kéz mozgatására gondolva az agy e részében aktiválódnak az idegsejtek, és az elektromos aktivitás kábelen keresztül eljut a számítógéphez, mely utasításokká konvertálja az impulzusokat. Az új projektben részt vevő mindkét páciens évekkel ezelőtt szélütés következtében megbénult, nyaktól lefelé nem képes a mozgásra.

A videofelvételen az 58 éves Cathy Hutchinson az idegi interfész segítségével irányít egy robotkart, és szájához emel egy kávésflaskát. Közel 15 éve ez volt az első alkalom, hogy segítség nélkül tudott inni, ami kitörő örömmel töltötte el. Hasonlót érzett John Donoghue ideggyógyász-professzor, a Brown Egyetem kutatója is, aki szerint fontos előrelépést tettek az agy-számítógép interfészek területén.

A kutatás azt mutatja, hogy az agy mozgást irányító része a paralízist követő több mint egy évtized elteltével is funkcionál. Sőt mi több, a csip hosszú távon át működik, hiszen Cathy hat éve kapta meg. A technológia még évekre jár a gyakorlati használattól, a tesztalanyok a rendszert otthonukban, technikusokkal oldalukon, ellenőrzött környezetben próbálták ki.

Mindazonáltal a kutatás másik szakembere, Leigh Hochberg professzor szerint négy céljuk van. Hatékony kommunikációs rendszert kifejleszteni a bezártság-szindrómában szenvedő embereknek, és ellenőrzést adni nekik a számítógépes kurzor felett; tökéletesített idegi ellenőrzést létrehozni a segítő robotikai készülékek felett a mozgásképtelen betegeknek; lehetővé tenni, hogy a rendszer révén végtagjaikat vesztett emberek idegi interfésszel kontrollálják protézisüket; és végül lehetővé tenni, hogy paralízises betegek agya és végtagjai a rendszer révén ismét kapcsolatba kerüljenek egymással, így saját kezüket használhassák.

Hochberg beismerte, hogy az utóbbi két cél még eléggé távoli, mégis erre vágyódnak az ilyen állapotban élő betegeknek. A kutatók szerint lehetetlen megállapítani, hogy ezeket a célokat mikorra érhetik el.

A csapat közben több alany bevonásával igyekszik tesztelni, hogy az implantálási eljárás biztonságos-e. Eddig hét ember kapott implantátumot, és egyiküknél sem tapasztaltak súlyos mellékhatásokat. A kutatók reménykednek benne, hogy 15 embert tudnak bevonni a kísérletekbe, akik szélütés vagy az amiotrófiás laterálszklerózishoz hasonló neurodegeneratív állapot, esetleg gerincsérülés miatt bénultak meg. Ezenkívül már fejlesztik a vezeték nélküli rendszert is.
Forrás: BBC/Nature/Hirado.hu