Játékkal magyarázott nanotechnológia

Az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő területe a nanotechnológia, de a közvélemény alig rendelkezik megbízható ismeretekkel a technológia lehetőségeiről, korlátairól. Ennek a tájékozatlanságnak a csökkentésére írt ki az MTA MFA pályázatot olyan kísérleti eszközök megalkotására, amelyek szórakoztató és közérthető módon mutatnak be alapvető nanotechnológiai jelenségeket.

A nanotudomány és a nanotechnológia a 100 nanométernél kisebb mérettartományba eső szerkezetekkel foglalkozik, ahol az anyagok tulajdonsága jelentősen eltér a megszokottól. Ilyen kis méretek esetén a jelenségek vizsgálata, illetve alkalmazásuk már nem köthető kizárólagosan egyetlen tudományághoz – vagyis multidiszciplináris területről van szó. A nanotechnológia megértése és hasznosítása igényli a fizika, a kémia, a biológia, az informatika, valamint a mérnöki tudományok ismeretét.

A nanotechnológia világszerte a legdinamikusabban fejlődő K+F és üzleti területté is vált, és hamarosan alapvetően befolyásolja majd mindennapi életünket. A nano-alkalmazásoktól többek között olyan területeken várhatunk megoldásokat, mint a környezetvédelem, energetika, egészségügy, vagy akár a szórakoztató elektronika.  Ennek bemutatására, népszerűsítésére hirdette meg az MTA MFA „NanoDemo” című ötletpályázatát, hogy az érdeklődők, elsősorban a fiatalok számára a technológiát közérthetően szemléltető, játékos eszközöket hozzanak létre. A legjobb ötleteket megvalósítják, és a Csodák Palotája kiállításán, valamint egy mozgó interaktív nanotechnológiai kiállításon szeretnék bemutatni a nagyközönségnek.

A lótuszlevél és a nanotechnológia

A fődíjat elnyerő páros, Kárpáti Tamás és Fürjes Péter ötlete az úgynevezett Lótusz-effektus demonstrálásán alapul. A vízinövény levele felületének speciális nanoszerkezetének köszönhetően pergeti le magáról a vizet. Ezt a nanoszerkezetet alakítanák ki és építenék be az ötletgazdák egy hagyományos labirintus játékba. A kísérletező vizet cseppent a labirintus kiindulási pontjára, majd terelgeti a cseppet a „labirintusban”. Mivel a víztaszító felületet a vízcsepp nem nedvesíti, ezen a területen a vizet golyó formában lehet görgetni. Amint a vízcsepp elhagyja a megmunkált felületet, elterül a felületen, ami egyben a játék végét jelenti. Tehát a nanojelenséget felhasználva a vízcseppet használják golyóként a játék során.

„A NanoDemo pályázat azért fontos, mert a természettudományos-műszaki tanulmányok népszerűtlensége következtében a szakemberhiány egyre aggasztóbb méreteket ölt hazánkban, holott világszerte ez a terület a gazdasági fejlődés fő motorja. Játékos, interaktív módon pedig könnyebben tehető vonzóvá még egy komplex tudományág is” – vélekedik Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója.

 Forrás: MTA