Kárpátalja természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése

Szerző: | 2014.09.05., 08:40 | Tudomány

Az elmúlt évtizedek jelentős változásokat hoztak Kárpátalja életébe, melyek nyomai a vidék turizmusán is éreztetik hatásukat. Az idegenforgalom megítélése, a megye turisztikai adottságainak értékelése mindig pozitív véleményt váltott ki közösségi és tudományos berkekben egyaránt.

A fejlesztésekhez szükséges adatok, statisztikák viszont köztudottan nem állnak rendelkezésre, így nincs reális összkép a meglévő turisztikai lehetőségekről. Ennek kedvezőtlen hatásai a fejlődés, illetve a fenntarthatóság szempontjából is jól ismertek és jelentős kutatási problémát is képeznek.
A probléma megvilágítása két sajátos módszer együttes alkalmazásával valósult meg: a kvantitatív (azaz számszerű értékek megadásával) és a geoinformatikai módszerek kombinálásával. A dr. Gyuricza László által kidolgozott (kvantitatív) értékelés lényege, hogy a különböző természeti adottságokat alapul véve (összesen 16 szempont, pl. domborzati, vízrajzi, éghajlati) négyzetkilométeres bontásban (1. ábra) kerül értékelésre a vizsgált terület, esetünkben Kárpátalja. A módszert a helyi adottságokhoz, adatokhoz részben át kellett dolgozni és újításként az értékelés folyamatát geoinformatikai program (ArcGIS) segítségével végeztük. Egyik nagy előnye a fentieknek, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb, a megye teljes területén (12800km2) alkalmazhatóvá vált a módszer. Ez összesen több mint 200 ezer értékelési egységet jelent. Másrészt, mivel az adatok digitális alapon működnek, a meglévő adatállomány fejlesztése, új adatok, szempontok bevezetése lényegesen egyszerűbb a korábbiaknál. Így az a kombinált vizsgálati módszer a jövőben is jól fejleszthető lesz.
A vizsgálat értékelési folyamatát lefuttatva és az egyes adottságok értékeit összegezve eredményként jól kirajzolódtak azok a turisztikai magterületek, amelyek a természeti adottságok alapján különösen értékesek a kárpátaljai idegenforgalom szempontjából (2. ábra).
29144 01Az ábrán pirossal jelölt területek elsősorban Kárpátalja tagoltabb, hegyvidéki részét ölelik fel. A tagolt felszín mellett magas értékeket jelent ez esetben a sűrű vízhálózat is és a nagy számban előforduló kilátópontok – mindezek nagyban növelik egy táj látvány, valamint idegenforgalmi értékét. Az éghajlati és domborzati tényezők alapján a hegyvidéki területek alkalmasak többek között téli sportolásra, síelésre is. Ennél is hangsúlyosabb értéke e vidéknek a sajátos élővilág, annak védett területei. A kiemelt turisztikai magterületek többsége Kárpátalja védett területeit, elsősorban az UNESCO által is elismert természeti értékeit felölelő részeket tartalmazza. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a természeti adottságokon nyugvó turisztikai termékek fejlesztését (síturizmus, bakancsos turizmus, ökoturizmus stb.) az adott területekkel célszerű kezdeni. Fontos ugyanakkor megjegyezni: ahhoz, hogy teljes kép táruljon elénk a megye turisztikai potenciálját illetően, a társadalmi adottságokat is értékelnünk kell. Ez a munka is folyamatban van. A várható eredmények így komplex és az eddigieknél sokkal részletesebb képet tárnak elénk Kárpátalja turisztikai adottságairól, és ami lényeges, pontosan kijelölik, behatárolják azokat a területeket, amelyeket az idegenforgalom fejlesztéseinek középpontjába célszerű helyezni. Az irányított, tudatos turizmusfejlesztésre pedig a megyének nagy szüksége van, hiszen csak így lehet e rendszert hatékonyan fenntartani, és ami közös érdekünk, hosszútávon működtetni.
dr. Berghauer Sándor
megbízott docens
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Földtudományi Tanszék

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Pin It on Pinterest

Share This