Kisgyermek csontvázára bukkantak a római kori medencében

Szerző: | 2015.08.19., 15:03 | Tudomány

Valószínűleg négy és nyolc év közötti lehetett az a kisgyermek, akinek a csontvázára a fenékpusztai római kori erőd ásatása közben bukkantak rá a napokban a régészek.

A Balaton római neve, a Pelso után Pelsina névre “keresztelt” gyermek a fürdő egyik medencéjében feküdt – mutatta be az idei feltárások eredményét hétfőn a helyszínen az MTI-nek az ásatások vezetője. Tamáska Orsolya elmondta: egyelőre megoldásra váró rejtély, hogy mikor és miként került a még meghatározatlan nemű gyermek csontváza a mintegy 600 négyzetméteres fürdő egyik medencéjének aljára. Annyi bizonyos, hogy a feltehetően a 4. században épült, 15 hektáros római erőd klasszikus fürdőjét már nem használták, amikor a kisfiú vagy kislány holtteste odakerült, valószínűleg a későbbi századokban.

A Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar együttműködésben az egykori erőd – vagy inkább erődváros – régészeti kutatása, bár már 130 évvel ezelőtt is voltak itt kezdetleges feltárások – árulta el Tamáska Orsolya. Hozzátette, hogy a gyermekcsontváz inkább csak egy érdekessége az idei munkálatoknak, amelyek során a Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Kelet-közép-európai Kutatóintézet, valamint a zalaegerszegi Göcseji Múzeum együttműködésében négy héten át dolgoznak a terepen magyar és német régészek, illetve egyetemisták.

A kutatás vezetője azt hangsúlyozta: a 4. században épült római erőd jelentőségét sokkal inkább az adja, hogy az akkori Pannónia tartomány egyetlen olyan központja, ahol a rómaiak utáni korszakot is nyomon lehet követni. A limesnek, vagyis a Római Birodalom egykori határvonalának itt lehetett az egyik olyan – mai kifejezéssel – logisztikai központja, ahonnan mezőgazdasági termékekkel látták el nagy körzetben a katonaságot.

Az erőd már méreteiben is a jelentőségéről árulkodik, hiszen 15 hektáros, szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínűleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint a római fürdő nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.

A fenékpusztai terepen idén két nagyobb épületegyüttesnél folynak az ásatások. A mintegy száz méter hosszú, belső udvarokkal is tagolt palotánál, annak is a déli egységénél, illetve a mai méreteiben is impozáns római fürdő és a hozzá tartozó, a testkultúrát, a tornát, gyúrást szolgáló helyiségnél.

A palotánál már eddig legalább négy-öt építési fázist sikerült elkülöníteni, mindebből már látható, hogy a rómaiak után a területet elfoglaló népesség más technikával emelt benne új oszlopokat, hogy tetőt lehessen ráhúzni. A nagyjából 600 négyzetméter területű fürdő klasszikus tagolásának köszönhetően az öltöző, a hideg fürdő, az átmeneti helyiségek és a gőzfürdő, a padlófűtést szolgáló csatornák, sőt a mellékhelyiségek helyét is beazonosították, mindezek során bukkantak rá a gyermekcsontvázra – részletezte Tamáska Orsolya.

A régész beszámolt arról is, hogy egyelőre nem sikerült kideríteni, az erődítmény épületeit milyen mértékben használták katonai vagy más célokra, de az bizonyosnak tűnik, hogy idővel a funkciói változtak. Érdekes módon – más római kori ásatásokkal ellentétben – Fenékpusztán még nem sikerült mozaikot vagy falfestményeket találni, amelyek pedig nagyban segítenék az azonosítást. Jobbára pénzérméket, kerámiatöredékeket tártak fel eddig.

Tamáska Orsolya elmondta még: az erődön kívül korábban feltárt, nagyjából ötezer sírt magába foglaló temetőben körülbelül ezer sírt ástak ki, de a terület műszeres kutatását szeretnék még idén ősszel folytatni. Remélik, hogy további épületek, nagyobb sírok, mauzóleumok nyomaira is bukkanhatnak, ami újabb feltárásokat indokolhat majd Fenékpusztán.

Pin It on Pinterest

Share This